Századok – 1999

Közlemények - Magyar László András: Orvosi vita a magyarországi vámpírokról 1732–1756 VI/1247

1252 MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS Ε cikk a spirituális szimpátiákra vezeti vissza a vámpír-jelenségeket, vitalista teóriával magyarázza az ügyet, még Fluddot és Paracelsust is belekeverve az okfejtésbe. A XXI. Hebdomas egy érdekes cikkel kezdődik, amely a vérszívó növényekre hívja fel a figyelmet, s azt igyekszik bizonyítani, hogy a vérszívás jelensége egyáltalán nem szokatlan a természetben. (161-162.) A 170-173. oldalon az , Anonymi cogitationes de mortuis viventium tyrannis vulgo dictis, sive vampyris, plurimarum in Europa orientali sitarum regionum morbo endemio" című tanulmány következik. Ε névtelen munka a bomlási folyamatokkal, a sajátos hő- és talajviszonyokkal magyarázza a hullák Medvedián tapasztalt épségét. Felveti ugyan a tetszhalál lehetőségét, ám rögtön el is utasítja: szerinte a föl nem bomlott hulla adott esetben valóban betegségek oka lehet - persze anélkül, hogy sírjából előjönne vagy bántalmazná a helybelieket. A173-176. oldalakon kiadott levél (Epistola ab amico ad amicum de vampyris..." szintén a hullák —jegyzőkönyvek által is rögzített—ép állapotára kíván magyarázatot adni: Az ok szerinte a vér „floriditása ', azaz épsége, ennek pedig a föld hőmérséklete lehet az alapja. A levélíró szerint a járványt nem a hullák, hanem lelki tényezők (rémület, szorongás) okozzák. Más szóval létezik ugyan egyfajta epidémia, amely a vér bomlását megakadályozza, s evvel elősegíti a holtak épen maradását, ám ennek semmi köze a halálesetekhez, amelyekért lelki okok tehetők felelőssé. A XXIV. Hebdomas 190-191. oldalán Noebling, Johannes Guilhelmus: „Dissertatio physica de cadaveribus sanguisugis, guam rectore Guilielmo Henrico Duce Saxoniae... erudit. disquisitioni submittit Praeses Joan. Christ. Stock et... respondens Jo. Guilielmus Noebling." (Jenae, Horn, 1732.) című traktusának kivonata olvasható, mely medvediai és kukünai vámpírokról számol be. A szerző (vagy szerzők) szerint a föld minősége és a hő a furcsa jelenségek oka. A többi az imaginatio számlájára írható. A XXVI. Hebdomas 206-208. oldalain összefoglalt tanulmány [Curieuse und sehr wunderbahrliche Relation von denen sich neuer Dinge in Servien erzeigenden Blutsaugern oder Vampyrs aus authentischen Nachrichten und philosophischen Reflexionen begleitet von W. S. G. F. A. (Leipzig, 1732.)] szintén a kisolova-medvediai eseteket elemzi. Elsősorban a hullakonzerváció okai érdeklik, - ezeket a talaj vegyi összetételében, savas-sós jellegében találja meg. A többiért a fantáziát, illetve a sátáni szemfényvesztést okolja. A XXVIII. Hebdomas 219-222. oldalain L. Joerdens gondolatait olvashatjuk a „Visum et repertummal" kapcsolatban. Joerdens szerint az egész beszámoló agyrém, nem érdemes vele foglalkozni, mert 1. csak hallomás alapján tudni róla, 2. a tanúk megbízhatatlanok. Ugyanitt a 223-224. oldalakon a Putoneus álnéven író J. C. Meinig művének összefoglalását találjuk „Besondere Nachrichten von denen vampyren oder sogenannten Blutsaugern ie. relatio de vampyris quos et sanguisugos vocant. Lipsiae, J. C. Martini, 1732." Putoneus ismerteti az eseteket, majd az egészet ostobaságnak, fantáziaszülemények bélyegzi, végül pedig kijelenti: - a betegség oka az ijedtség, esetleg hús vagy tojás okozta ételmérgezés, a mumifikálódásé pedig a talaj. Demelius, Christoph Friedrich „Philosophischer Versuch ob nicht die merckwürdige Begebenheit der Blutsauger oder Vampyren aus den principiis naturae herg-