Századok – 1999
Közlemények - Nagy Levente: Néhány adat Wittnyédi István erdélyi kapcsolataihoz VI/1217
WITTNYÉDY ISTVÁN ERDÉLYI KAPCSOLATAI 1227 zakbulis mind oda parancholja az Vitézlő Rendet' ' hisz „ha Török lesz megh ez világon, el nem mulattia megh mozdul Canisaért es rea iün" és ezáltal kevesebb haderő jut a váradi ostromra.55 Hiába maradt azonban Zrínyi Kanizsa alatt, az ostromra nem kapott engedélyt: „Immáron egiebet nem tudok irni kgdk hanem hogi megh alatta voltak Canisanak a mieink, de ugy hallom allian ordinatioiok erkezett, ne löyek ne ostromolljak, meghis megh vegiek, artalmas az küzdelem."5 6 A külföldi történetírók közül elsősorban azok, melyeknek művei, a Zrínyi érdekében kifejtett propaganda részeként értelmezhetők, (Nitri, Andtler) még nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a Várad-Kanizsa epizódnak. Mauritio Nitri még egy Zrínyi által a császárnak írt levélről is beszámol, melyben a horvát bán arról igyekezett meggyőzni Lipótot, hogy Kanizsa elfoglalása méltó válasz lenne Várad körülzárására, ami által a török megszegte a békét. Egyébként is időben kell a török ellen támadni, mert az nem fog megelégedni Erdély elfoglalásával, hanem Magyarország ellen fordul.57 Ugyancsak Nitri számol be arról, hogy Zrínyi tudomást szerezve a császár ostromot tiltó parancsáról, felbőszülve azon, hogy a császár semmibe veszi tanácsait, földhöz vágta kardját és visszavonult Csáktornyára.5 8 Nitri és Andtler beszámolói (az általunk ismert magyar források nem ismertetik ilyen részletesen Zrínyinek ezt a kanizsai vállalkozását) már egy szélesebbkörű nemzetközi propagandamozgalomba ágyazódtak be, mely azt volt hivatott terjeszteni, hogy a magyarok készek a törökelleni háborúra, csak Bécs nem engedi kibontakozni azt. A védők 1660. aug. 27-én végül is feladták a várat. Várad elfoglalása nagy felháborodást váltott ki. Ezt csillapítandó a bécsi udvar az 1662. évi pozsonyi országygyúlésen azt igyekezett propagálni, hogy Várad elestének az volt az oka, hogy a várvédők nem akarták befogadni a német helyőrséget, mondván: „inkább akarnak hallani török Alláht, mint német Halleluját."5 9 Wittnyédyt erre az országgyűlésre sem Sopron, 55 Lippay Wesselényinek, 1660 júl. 9, Pozsony, MOL, AFW Ε 199, 4. cs., Щ65/65, 122 fol. vö. még Széchy, I. m, Щ 87. 56 Lippay Wesselényinek, 1660 júl. 12, Pozsony, MOL, АЩ Ε 199, 4. cs., Π/65/66, 124 fol. 67 Mauritio Nitri, Mémoires de la guerre de Transylvanie et de Hongrie entre l'Empreur Leopold I. et le Grand Seigneur Mohamet IV Georges Ragotski et les autres succeseures Princes de Transylvanie, Amsterdam, 1680, 51-2. 1. (OSZK, Kézirattár, App. 997). A Széchy-elemezte június 25-i Zrínyi-jelentést összevetve a Nitri ismertette levéllel valószínűnek tűnik, hogy a kettő azonos. 58 „Le Comte irrité de cette reponse, jetta son espée á terre, et se retira á Ciacatorna [Csáktornyai mécontent de ce que l'Empreur avait négligé, et n'avait pas voulu les avis salutaires qu'il lui avait donnez." (Nitri, I. m., 53) Ugyanerről az epizódról beszámol Andtler is Memoriajában. Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, kézirattár, Ms. 640, 41a-41b. 59 Deák Farkas: Nagyvárad elvesztése 1660-ban, Értekezések a Történettudomány Köréből, VIIT, 1878, 31. Ez a vélemény a korabeli nemzetközi történeti és propaganda irodalomban is elteijedt lásd: Bizozeri, Sempliciano: Notifia particolare dello stato passato, e presente de' regni d'Ungheria, Croatia e Principato de Transilvania, Bologna, 1686, 68. (OSZK, App. 1215.) Bizozeri szerint a vár feladásának közvetlen oka egy kálvinista prédikátor agitációja volt, aki azért érvelt a várfeladás mellett, mert a török nem háborgatja a protestánsokat vallásukban, mint a német. Bizozeri még azt is tudni vélte, hogy a váradi kálvinisták 1638-ban Szent László sírját meggyalázták. Vö. Bizozeri, I. m., 55-6. Ez a jelmondat később fontos elemévé vált a protestánsellenes propagandának, és már nem csak Várad feladására, hanem a behódolás gondolatával foglalkozó felföldi nemesek magatartásának jellemzésére is használták. A Wesselényi-összeesküvés résztvevőinek ügyét kivizsgáló bizottság előtt (Judicium Delegatum) Gyulay György azzal vádolta 1671 ápr. 28-án Keczer Andrást, hogy már Érsekújvár eleste előtt a 13 vármegye Eperjesen megtartott nádori gyűlésén a következő kijelentést tette: „Inkább akarom házamnál hallani az török Állát hogysem a pápista pap Alelluját s a német Berdat (Wer da?)." (Idézi Püspöki Nagy Péter: Inter Schyllam et Chaiybdim. (Három adalék a török szövetség eszméjéhez a vasvári béke korában), Studia Nova, 1994/1, 59.)
