Századok – 1999
Közlemények - Nagy Levente: Néhány adat Wittnyédi István erdélyi kapcsolataihoz VI/1217
KÖZLEMÉNYEK Nagy Levente NÉHÁNY ADAT WITTNYÉDY ISTVÁN ERDÉLYI KAPCSOLATAIHOZ Wittnyédy István1 politikai és közéleti tevékenysége sok tekintetben, az általa „magyar Athénásznak" nevezett, Zrínyi Miklós meghatározta nyomvonalon bontakozott ki. Wittnyédy életrajzírói2 és a saját levelei szerint is valószínűleg az 1646-47. évi országgyűlésen találkozott először a soproni prókátor az országgyűlésen frissen megválasztott horvát bánnal. Az ezután egyre szorosabbá váló Wittnyédy-Zrínyi kapcsolatot történet- és irodalomtörténet-írásunk részletesen és kimerítően feltárta. Nincs azonban rendszeres feldolgozás sem Zrínyi, sem Wittnyédy erdélyi kapcsolatairól. Tanulmányunkban azt tűztük ki célul, hogy az eddig megjelent források és szakmunkák, valamint néhány kiadatlan Wittnyédy-levél alapján rekonstruáljuk, Wittnyédynek a korabeli erdélyi politika és ideológia főbb képviselőihez fűződő viszonyát. Az 1646-47. évi országgyűlést a linzi békekötés értelmében hívta össze Ferdinánd 1646 augusztusára, és feladata a békekötés pontjainak becikkelyezése lett volna. A katolikus klérus és rendek, mivel úgy érezték, hogy a békepontok sértik érdekeiket, nem könnyen mentek ebbe bele. Amikor végül is a trónörökös királlyá választása révén sikerült a rendeknek a békepontok szövegét megszerezniük, ami a törvénybeiktatáshoz vezető első gyakorlati lépést jelentette, akkor Lippay, mint esztergomi érsek, ellentmondott a törvénybeiktatásnak.3 A látszólagos vallási vita mögött politikai érdekek húzódtak meg. Lippay ellen nem csak a protestáns követek hanem a katolikus országbíró Pálfíy Pál is fellépett.4 A helyzetet még az is bonyolította, hogy Lippay hiába ajánlotta Zrínyit a báni tisztségre, az ellenjelölt Draskovich Jánost is támogatta, akit végül is nádornak választottak meg. Draskovichot hagyományosan jó szálak fűzték a jezsuitákhoz, jelölését azonban nem csak emiatt, hanem arra hivatkozva is ellenezték a rendek, hogy Magyarországon nincsenek birtokai csak Horvátországban. Lippay azonban ígéretet tett, hogy magyarországi uradalmakhoz fogják juttatni.5 Miért támogatott két ellentétes táborhoz tartozó politikust egyszerre Lippay? Talán az erő-1 Wittnédy neve legalább három különböző formában használatos ma: Vitnyédi, Vitnyédy, Wittnyédy. Mi ez utóbbit tartjuk meg egyrészt azért, mert autográf leveleit mindig ebben (pontosabban Wyttniedy) a formában írta alá, másrészt pedig azért, mert a magyar szakirodalomban is van hagyománya: Payr Sándor és Jenei Ferenc szintén így használta Wittnyédy nevét. 2 Payr Sándor: Muzsaji Wittnyédy István, = Emlékkönyv a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kilencedik vándorgyűléséről, bekötve a Protestáns Szemle 1905. évfolyamába 64-112, 507-25; Hörk János: Muzsaji István, Századok, 1907, 289-320, 400-414, 502-517. 3 Zsilinszky Mihály: A linzi békekötés, Bp., 1890, 343; Péter Katalin: Köznemesi publicisztika, köznemesi politika a 17. század derekán. Az „Országgyűlési pasquillus", TSz, 1979/2, 1979, 204-6. 4 Zsilinszky: I. m., 344. 5 Zsilinszky: I. m., 330; Péter: I. m., 204-5.
