Századok – 1999
Tanulmányok - Molnár András: Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. (Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei) VI/1193
HADÜGYI REFORMKÍSÉRLETEK 1848 ELŐTT 1205 magára maradt kezdeményezésével, hogy „a jelesebb nevelésű és vagyonosabb nemtelenek is a felkelő sereg számába béfogadtassanak". A megyei javaslatok valójában alig-alig mutattak túl a nemesi felkelés elavult, a korszerű hadviselés céljára teljesen alkalmatlan rendszerén. 1832 és 1848 között egyetlen országgyűlés sem vette érdemi tárgyalás alá a nemesi felkelés rendezését, a magyar liberális ellenzék pedig igyekezett más, a társadalmi reformkövetelésekhez szorosabban illeszkedő terveket kidolgozni a honvédelem korszerűsítésére.4 3 A „nemzeti őrsereg" vagy „nemzeti őrség" kifejezések az 1830-as években váltak ismertté Magyarországon. Wesselényi Miklós báró 1834 februárjában Nagyenyeden tartott beszédében az újabb időknek legdicsőbb intézeteként utalt a „nemzeti orsereg'^re, 44 Beöthy Ödön, Bihar megye ellenzéki követe pedig a pozsonyi országgyűlésen, 1835 júniusában sorolta az alkotmányosság garanciái közé a „nemzeti őrsereg"-et.4 5 A „nemzeti őrsereg" létesítésére vonatkozó első konkrét elképzelés egy liberális mosoni arisztokrata, Zichy Ottó gróf nevéhez fűződik.4 6 Az ifjú gróf, röviddel azután, hogy főhadnagyi ranggal — közel 10 éves szolgálat után — kilépett a es. kir. hadseregből, Győr vármegye 1841. december 14-i közgyűlésén indítványozta „a nemzeti védelemnek, kivált az éjszaki hatalom [Oroszország] elleni biztosítására", és más nemzetek példájára egy „nemzeti őrség" felállítását.47 Zichy Ottó a megye következő, 1842. január 10-i közgyűlésén írásban is előterjesztette javaslatát. Tervezete, mely szerint bizonyos életkorban „mindenki a honvédelemre kiállani, s ennek teljesítése végett az időszakonkénti fegyvergyakorlatokra köteleztetnék", heves vitát váltott ki.48 Az ifjú gróf gyakorlatilag az általános hadkötelezettség bevezetését javasolta, ami elképzelhetetlen volt a közteherviselés elfogadása és a szabadságjogok kiterjesztése nélkül. Tudták ezt a konzervatívok is, ezért a nemzeti őrsereg bázisát a nemességre kívánták leszűkíteni. Zichy Ottó ezzel szemben az érdekegyesítést tekintette alapfeltételnek: „Ha nemzeti őrséget az egész népre [...] kiterjesztettet akarunk, szükség mindenekelőtt, hogy a jog előtti kiváltság megszűnjék, a terhek viselésében, a szabadságban egyenlőség hozassék be. Ha tehát nemzeti őrséget akarunk, mindenekelőtt a haza iránt szeretetet ébresszünk, s ekkor az adott fegyver bizonyára csak a haza védelmére fog használtatni" — fogalmazott a gróf, majd a porosz honvédelmi rendszert, a Landwehrt említette követendő példaként, hozzátéve, hogy a magyar nemzetőrség ne 43 MTAK Kézirattára. Barta István: A fiatal Kossuth és kora. (Disszertáció kézirata, 1964.) 212-218., Barta István: A fiatal Kossuth. Bp., 1966. 171-172., Ódor Imre: A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában. In: Baranyai helytörténetírás 1987/1988. (Szerk. Szita László) Pécs, 1988. 159-180. 44 Lásd a 3. jegyzetet! 45 Országgyűlési Tudósítások 4. köt. 499. 46 Zichy Ottó rövid életrajzai: Szinnyei József: Gróf Zichy Ottó, ezredes és dandárparancsnok. (Komárom 1848-1849-ben. 26. közlemény.) In: Hazánk, 1887. 7. köt. 12., Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV köt. Bp., 1914. 1827. hasáb, Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban. Bp., 1983. 341., Bona Gábor: Vasmegyei 48-as honvéd törzstisztek nyomában. In: Vasi Szemle 1984. 3. sz. 407. Zichy politikai tevékenységéről: Balázs Péter 180-208. 47 GyMSL Győr megye nemesi kgy. jkv. 1841:2776., Pesti Hírlap 1842. január 1. (105. sz.) 2., Világ 1842. január 22. (7. sz.) 51., vö. Varga János 1982. 97., Molnár András 1988/3. 733. 48 GyMSL Győr megye nemesi kgy. jkv. 1842:130., Pesti Hírlap 1842. január 30. (113. sz.) 70., vö. Molnár András 1988/3. 733.
