Századok – 1999
Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141
1166 FÓNAGY ZOLTÁN SZÉKESFEHÉRVÁRI PRÉPOSTSÁG 2 52.250 1955 100 2 3 VÁGÚJHELYI PRÉPOSTSÁG 7 53.750 1375 161 38 3 EGRI KÁPTALAN KISPRÉPOSTJA 1 33.250 1268 53 2 2 KAPOSFOI PRÉPOSTSÁG 3 28.000 982 53 6 4 BAJMÓCI PRÉPOSTSÁG 2 34.000 860 82 6 9 VÁRADI KÁPTALAN KISPRÉPOSTJA 1 8.125 346 32 13 11 NYITRAI SZÉKESEGYHÁZ 1 6.375 165 11 2 0 POZSONYI PRÉPOST 1 3.000 86 6 3 1 Összesen 15 tulajdonos 83 1507.375 47966 2587 710 171 Világi felsőpapság összesen 43 tulajdonos 786 16976.750 608386 31938 17678 3554 Az egyházi birtokok közel egyharmadát (30.9%-át) a szerzetesrendek birtokolták. Az úrbéri tabellák szerint 9 rend 81 rendháza rendelkezett földbirtokkal (ideszámítva a régi, elpusztult és újjá nem élesztett kolostorok jogán bírt javadalmakat). A leggazdagabb az úrbérrendezés idején már éppen feloszlatás előtt álló jezsuita rend volt, amelynek 20 rendháza a szerzetesi birtokok több mint harmadát bírta. Birtokai az esztergomi érsekségével vetélkedtek. Ok élvezték több régi, eredetileg más rendhez tartozó kolostor, köztük a legnagyobb egyházi uradalom, a pécsváradi jövedelmeit is. Igen gazdagon ellátottnak számított a klarisszák pozsonyi, budai és nagyszombati kolostora is. Összességében jelentős birtokokkal rendelkezett még a bencés, a premontrei, a cisztercita és a pálos rend, de kolostoraik között számos „szegény" rendházat is találunk. A szerzetesi birtokok többségének az úrbérrendezést követő évtizedekben megváltozott a tulajdonosa. A jezsuita rend feloszlatásával (1773) kezdődött folyamat során a szerzetesi birtokok túlnyomó része 3, az állami hatóságok által kezelt alap tulajdonába került: a vallási, a tanulmányi és az egyetemi alapéba. A vallásalap elődjét III. Károly létesítette 1733-ban lelkészi pénztár (cassa parochorum) néven. Ezt kezdetben állami támogatásból és a püspökségek kötelező befizetéseiből töltötték fel. Az 1780-as években II. József az eltörölt szerzetesrendek vagyonát (birtokait és pénzvagyonát) rendelte fenntartására, és a vallásalap elnevezést adta neki. A katolikus középiskolák fenntartásának alapjául szolgáló tanulmányi alap a jezsuiták vagyonából keletkezett. Mária Terézia 1775-ben egyesítette a feloszlatott rend jószágait, 1780-ban pedig főkegyúri jogainál fogva tanulmányi célokra adományozta, felállítva a tanulmányi alapot. Az egyetemi alapot a túróci prépostság, a dunaföldvári, szekszárdi és pécsváradi apátságok birtokaiból, a bozóki prépostság jószágainak, feléből és a nagyszombati jezsuiták tőkéiből alapították 1780-ban.4 3 A IX/J táblázatban szerepel néhány olyan rendház, amelyről nem sikerült megállapítani, melyik rendhez tartozott. Többségük a török hódoltság idején el-43 Apáthy-Abbonyi: A vallás és tanulmányi alapok jogi természetének megvizsgálásáról jelentés, Budapest, 1884. Karácsonyi i.m. 340-341.
