Századok – 1999
Tanulmányok - Fónagy Zoltán: Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban VI/1141
1164 FÓNAGY ZOLTÁN egyházmegyei célokra rendelt kereten felüli jövedelmet az alsópapság fizetését fedező lelkészpénztárba kellett befizetni vagy a tanítással foglalkozó birtoktalan rendek eltartására fordítani. Az úrbérrendezést követő évtizedben az új püspökségek alapítása következtében átrendeződött az ország egyházi igazgatási térképe. Az újonnan alapított szepesi, rozsnyói, besztercebányai, székesfehérvári, szombathelyi római katolikus, valamint a munkácsi és nagyváradi görög katolikus püspökségek nemcsak a híveket, hanem a régi püspökségek birtokainak egy részét is megkapták. A birtokviszonyok egyházon belüli átrendeződése mérsékelte a különbségeket, de az új egyházmegyék birtokai nagyságrendekkel elmaradtak a régi, gazdag püspökségek javai mögött. (Az úrbéri tabellákban az újak közül már birtokosként szerepelt a szepesi püspökség a prépostsággal együtt, de felállítására hivatalosan csak 1776-ban került sor.)4 1 A legnagyobb birtokos az esztergomi érsekség volt, amely egymaga az összes egyházi birtok egynyolcadát birtokolta (12,7%-át). Az érsek az ország negyedik legnagyobb birtokosa volt: csak a királyi kamara, Esterházy herceg és Károlyi Antal gróf előzte meg a rangsorban. A püspöki székhelyeken működő székeskáptalanok és egyéb világi papi testületek (társaskáptalanok, prépostságok), valamint e testületek egyes tagjainak (egy-egy kanonoknak vagy prépostnak) külön számon tartott birtokai szintén jelentős anyagi támaszt jelentettek az egyház számára. A pécsi és a nyitrai székesegyház is rendelkezett elkülönített birtokkal, miként a lelkészképzés intézményei, a szemináriumok is. A szemináriumok birtokai közötti nagy különbségeket, illetve egyesek birtoktalanságát az magyarázza, hogy a fenntartó püspökség nem mindig látta el saját birtokkal az intézményt, hanem közvetlenül a saját jövedelméből fedezte működésének költségeit. (VIIIIB-VIIIID táblázat) Az egyházi testületek közül az egri és az esztergomi káptalan emelkedett ki gazdagságával. Két püspöki székhely nem szerepel a listán: a kalocsai és a csanádi. A kalocsai főkáptalan birtokai nem voltak elválasztva a tabellákban az érsekségétől, így azok az érseki birtokban benne foglaltatnak. A csanádi káptalan pedig csak 1821-ben kapta meg Ság, Parác és Pancsova falvakat, így ebben az időben valóban birtoktalan volt.4 2 A katolikus egyház összes világi papi birtokainak megoszlását a következő táblázatok tekintik át, a 110 plébánia apró, többnyire 1-2 töredéktelkes jobbágyból vagy zsellérből álló birtokai nélkül. VIII. táblázat A nagybirtokos világi papság VIII/A. Püspökségek: Tulajdonos Birtok Telek Hold Jobbágy Zsellér ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG 94 3415.000 113346 5839 2147 KALOCSAI ÉRSEKSÉG 19 965.625 43825 2092 874 EGRI PÜSPÖKSÉG 27 979.250 40908 1797 218 Házatlan 643 158 92 41 Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete. Budapest, 1985. (Reprint) 238-239., 338-339. 42 Oltoványi i.m. Karácsonyi i.m. 338.
