Századok – 1999
Műhely - Anderle Ádám: Latin-Amerika történetének kutatása Magyarországon (1967–1997) V/1087
1106 ANDERLE ÁDÁM S az sem magyar sajátosság, amit Makkai László Wittman Tibor kapcsán még „ritka kivételként" említett: azt tudniillik, hogy Wittman kutatói munkásságának egészét az egyetemes történetnek szentelte. Ma már a magyar Latin-A-merika története kutatás — az emigráció tematikáját leszámítva — egészére jellemző lehet ez a megállapítás. Makkai László 1973-as megjegyzése ugyanis arra utal, hogy az un. egyetemes történeti jellegű kutatások jó része is „Magyarország és Európa" típusú, a magyar történelem szempontjából veti fel tudományos problémáit, vizsgálja forrásait. Az egyetemi oktatás igényei azonban megkövetelik és lehetővé is teszik az ilyen egyetemesebb orientációt, szélesebbé nyitva azt a sávot is, melyen a magyar tudományosság a nemzetközi kutatásokkal érintkezik. Azt gondoljuk, hogy az ilyen jellegű, „tisztán" egyetemes történeti kutatásokra is szüksége van a magyar történetírásnak, hogy önmagát reális dimenziókban lássa és elhelyezze. Mi ebben a magyar historiográfiai munkamegosztásban a latin-amerikai illetve hispán régiót vállaltuk fel kutatási feladatként. Az azonban ugyancsak biztos, hogy a latinamerikanista érdeklődés „hispanistává" történő kitágítása (ti. a spanyol történeti témák felé),6 7 megnövelheti azon témák és lehetőségek körét, ahol és amikor e kutatások közvetlenül is gazdagíthatják a magyar történelem megismerését szolgáló kutatásokat.6 8 Az európai (és magyar) történészeknek azonban ismerniük kell lehetőségeik határait is. Bármennyire is nagy jelentőségű az a tény, hogy Latin-Amerika történetének tudományos alapvetésében az európai és észak-amerikai történetírás fontos szerepet játszik, ad impulzusokat és szempontokat a latin-amerikai történetírásnak; hogy az európai történészek radikálisan széttörték vagy átlépték azokat a határokat és előítéleteket, amelyek az egyes (akár szomszédos) latin-amerikai országok történészeit elválasztják egymástól, nem tudva, nem véve tudomást a másik teljesítményeiről; hogy összehasonlító szempontjaink és kutatási erőfeszítéseink Latin-Amerika régiójának történetét glóbusz-meghatározott koordinátákban helyezték el, reális dimenziókat adva ezzel a drámai hangsúlyokat kedvelő latin-amerikai történetírásnak; egyszóval, — mindezzel együtt is úgy gondoljuk: Latin-A-merika történetét a latin-amerikai történészeknek kell megírni és ők is fogják megírni. 67 A szegedi Hispanisztika Tanszéken az OTKA négy évre szóló támogatásával megkezdődött az Osztrák-Magyar Monarchia és Spanyolország kapcsolataira vonatkozó forrásfeltárás, hallgatók és PhD-ösztöndíjasok részvételével. A bécsi HHStA-ban és a madridi külügyi levéltárban végzett kutatások részeredményeiről eddig néhány kisebb közlemény jelent meg. 68 A kézirat leadása óta több olyan könyv és tanulmány jelent meg, melyeknek legalább jelzése indokolt egy ilyen áttekintésben. A fontosabb könyvek: Horváth, Gyula·. Cuatro ensayos sobre el populismo latinoamericano, Hispánia Kiadó, Szeged 1998; Horváth, Gyula - H. Szabó Sára: Le libéralisme, le conservativisme et le positivisme au Brésil et au Mexique. Hispánia, Szeged, 1998. Kollár Zoltán: Dél Keresztje alatt. Latinamerikanizálódik-e Latin-Amerika. Budapest 1996; Anderle Ádám: Latin-Amerika története. Pannónica, Budapest, 1998. Anderle Adám - José Girón: Estudios sobre transiciones democráticas en América Latina. Oviedo, 1998. Magyarul: Diktatúra és demokrácia között. Tanulmányok a latin-amerikai politikai átmenetről. Hispánia Kiadó, Szeged, 1997. Tanulmányok: Fischer Ferenc: óLa "Guantánamo" del Océano Pacífico? La rivalidad de los EE.UU., Alemania, Japón y Chile por la adquisición de las islas Galápagos antes de la I. Guerra Mundial. In: Actas del XI Congreso de AHILA. Liverpool, 1997, Vol. I. pp. 535-548; Ugyanez magyarul: AETAS, Szeged, 1998. 4. sz. pp.30-38. Anderle Ádám: Cien anos de guerra por Marti. Anuario de Estudios Americanos. Tom. LV-1. "En torno al "98". Sevilla, 1998, pp.73-80. Megvédett PhD-értekezés: Szilágyi Ágnes Judit: Nemzetépítés és kultúrpolitika Brazíliában az Estado Novo idején. Szeged, 1997.
