Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
6 TÓTH ENDRE ismert. Csak a 12. századtól honosodott meg Flandriában. Ezért sem a 9. századi karoling, sem az Árpád-kori dunántúli tisztelete nem tartható magától értetődőnek. Az Adorján-patrocinium éppen a kultusz ritkasága miatt alkalmas arra, hogy 9. századi feltűnése és a 11. századi magyar felújítása mögött különleges okokat keressünk. Természetesen a Mihály, Mária, Keresztelő János stb. patrocinium választás mögött is állhatnak esetenként személyes (politikai) indítékok. Ámde, ha forrás erről nem szól, gyakoriságuk a további következtetéseknek útját állja. Nem így a ritka patrociniumok esetében, amelyeknél a választás személyes indítéka nemcsak nyomozható, hanem szerencsés esetben megállapítható. A tanulmányban erre teszek kísérletet. Szent Adorján a legkorábbi ismert hazai templomvédőszentek közé tartozik. Az adatok eléggé összetettek és sokoldalúak ahhoz, hogy atisztelet eredetével érdemben foglalkozni lehessen. Ez különösen akkor szembetűnő, ha egy ugyancsak korán adatolt, másik templomvédőszent eredetét keressük. Az I. István által alapított püspökségek és monostorok mellett a legkorábbi ismert falusi patrocinium a diósdi templomé: Szent Szabina1 9 . Gellért és társai 1046-ban, Budára igyekezvén tértek be a templomba, majd ezt követően Kelenföldre érve szenvedtek vértanúságot2 0 . A püspök halálát elbeszélő források ismerik mind a templomot, mind pedig patrociniumát2 1 . Eredetének Heiligenverehrung im 8. und 9. Jahrhundert, Mitt, der Gesellschaft fur salzburger Landeskunde 132, 1992, 7-128. 19 Az eredeti falunév Diód (Gyógy?) lehetett. A Fejér és Pilis megyék határán fekvő helységet Csánki D., MTF I 27, Pest megyéhez számítja: 1417 (?): Possessio Gyogh in qua eccl. par. in hon. Sancte Sabine esset fundata ac castellum et ortus lapidea et altera eccl. simil. lapidea sub vocabulo B. Bartholomei apostoli. 20 Szekfű László az augusztus 29-i Szent János és Szabina nappal kísérelte meg módosítani Szent Gellért halálának dátumát (Szekfű László·. Szent Gellért halála, Acta Historica Szegediensis 66, 1979, 19-28.). Véleménye szerint a Fehérvár felől érkező püspökök kitérővel azért keresték fel a diósdi Szent Szabina templomot, hogy ott, a csanádi egyházmegye feltételezett eredeti patrónusa, Szent János napján, ünnepi misét mondjanak. A szentté avatás idején az emberek emlékezetében azonban csak a János napi vértanúság rögzült, és ez később átkerült a másik, szeptember 24-i Szent János ünnepre (Conceptio S. Johanni). Az ötletes következtetést néhány körülmény miatt mégsem tartom követhetőnek. Gellért ünnepét szeptember 24-én, a vértanúságának napján ünnepli az egyház. Ha ezt a napot, a vértanúság napját ki akaijuk mozdítani, ahhoz alapos indokokra lenne szükség. Nem merült fel azonban olyan kronológiai érv, amely a szeptemberi vértanúságot megkérdőjelezné. Ha lenne ilyen indok, akkor kellene megoldást keresni, lehetőleg olyat, amelyet Szekfű L. felvetett. Önmagában a diósdi misebemutatással, a két ünneppel és egy kerülővel ezt nem lehet indokolni. A diósdi templom felé tett kerülő sem jelenthet érvet (1163-ban IV István a Székesfehérvár alatti csatából éppen ezen az úton haladt a Duna felé, és tért be Diósdra), sem az, hogy nem a jurisdikciója területén kívül misézett, vagy hogy éppen a csanádi püspökség feltételezett védőszentje, János ünnepe miatt kellett miséznie. A vértanúsága előtt mise bemutatása akár legendás keletkezésű is lehetne. Nem felejthetjük el azonban, hogy Gellért és társai tisztában voltak útjuk kimenetelének kétségességével. Ezért a Budára érkezés előtt egy kitérő — szentmise bemutatására ünnepen vagy anélkül — szükségszerűnek mondható. Könnyen lehet, hogy a közelben nem volt más templom. A mise bemutatására szeptemberben is sor kerülhetett, majd azt követte a vértanúhalál. 21 Anonymus: Gesta Hung. 46. terra a civitate Atthile regis usque ad Centum Montes et usque ad Gyoyg (SRH I 95); Chron. Hung. comp. s. XIV 8J: Cumque festinanter predicti episcopi ad locum uenissent, qui dicitur Gyod, ibi in ecclesia Sancte Sabine, priusquam ad dominos irent, missam audire voluerunt (SRH I 339-340); Chron. Monac. 39. in Gyod in ecclesia Sancte Sabine, priusquam dominos accederent, missam audire voluerunt. (SRH II. 71); Chron. Heinrici de Mügeln. 64....pischoff an die stat komen, dy do heyst Gyonh, do wolten sie mesz horn in der kirchen Sabine der heiligen junckfrawen (SRH II 164); Legenda s. Gerhardi ep. 15:...predicti episcopi festinanter venissent ad locum, qui dicitur Dyod, in ecclesia Sancte Sabine Sanctus Gerhardus missam celebravit et exhorta-
