Századok – 1999
Tanulmányok - Szabó A. Ferenc: Népesedési helyzet és népesedéspolitika Magyarországon a II. világháború utáni években V/959
978 SZABÓ A. FERENC fele egy napnál kevesebb időt kapott lakóhelye elhagyására, és negyedrészük semmiféle poggyászt nem hozhatott magával. A kiutasítottak fele gyakorlatilag nincstelenül érkezett az országba.6 3 Valamivel jobb volt azoknak a helyzete, akik a front vagy a visszatérő idegen adminisztráció elől menekültek, és legalább a legszükségesebb holmijukat, értékeiket magukkal hozhatták. A legrosszabbul azok jártak, akiket internáltak. Nekik a teljes kifosztáson kívül el kellett viselni a táborok sanyarú viszonyait, és a testi bántalmazásokat is. A menekültek között az országos arányokat jóval meghaladóan voltak képviselve a közalkalmazottak és a közlekedésben dolgozók. Nem volt mindig könnyű őket elhelyezni a szakmájukban, ezért gyakori volt körükben a deklasszálódás, aminek elviselését megkönnyítette, hogy az ország többi lakosának is nehéz volt a helyzete a háború után. A menekültek tömege ugyan növelte a szociális-népjóléti szférára nehezedő nyomást, de demográfiai szempontból távlatilag kedvező volt az országra nézve, mert nemcsak jóval magasabban kvalifikált, hanem fiatalabb korösszetételű is volt a lakosság többi rétegével összehasonlítva. 3. táblázat A szomszédos országokból 1946 június 30-ig átköltözöttek64 (menekültek) iskolai végzettsége (6 éven felüliek) A trianoni területen 1941-ben Főiskolát végzettek 4.867 4,3% 1,2% Középiskola 8 osztályát 11.379 10,0% 2,7% Középiskola 4 osztályát 25.015 22,0% 8,1% 1 Elemi isk. 6 osztályát 26.540 23,4% 43,4% Elemi isk. 4 osztályát 25.398 22,3% 23,4% Kisebb isk., és anélkül 20.435 18,0% 21,2% 1 Összesen: 113.634 100,0% 100,0% A különböző területekről az újra trianonira szűkített Magyarországra érkező menekültek közül a legrosszabb helyzetben az erdélyi menekültek voltak. Ok voltak a legszegényebbek, mert viszonylag kedvezőtlen körülmények közül jöttek, de letelepítésükre semmiféle központi akció nem indult, szemben a felvidéki menekültekkel, akiknek a sorsát a lakosság-csere egyezmény megkötése után többékevésbé figyelemmel kísérték a hatóságok, vagy a Bácskából menekült bukovinai székelyekkel, akiket igyekeztek szervezetten elhelyezni. Ebben szerepet játszott az is, hogy ők voltak a legtöbben, és sokkal inkább reprezentálták az összes társadalmi réteget, mint a többiek. Abban, hogy az erdélyiek felkarolására nem indult nagyobb szabású központi akció, az is közrejátszott, hogy a magyar politikai közvélemény a legutolsó pillanatokig reménykedett abban, hogy az ország trianoni határát Románia vonatkozásában a párizsi béketárgyalásokon módosítani fogják. Az 1946. évi KSH felmérés azt is megállapította, hogy a menekültek egész hátrahagyott vagyonának értéke megközelítette az 1 milliárd „békebeli" pengőt. A kimutatásban a legnagyobb összeggel a Jugoszláviából menekültek vagyona sze-63 A szomszédos államokból az 1938. év január 1 napja óta átköltözött személyek statisztikája, i. m. 12. Kéziratos statisztikai közlemények. LV - Budapest, 1946., - UMKL - XIX - J - 1, a KÜM Békeelőkészítő Osztály iratai között. 64 Uo. 15.
