Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
310 MOLNÁR ANDRÁS Úgy látszik végül Csány mégis meghajolhatott Séllyey érvei előtt; mert augusztus közepén az Ernő gyalogezred hat százada és 2100 zalai nemzetőr mellett a Muraközben állomásozott már a es. kir. 60., Wasa gyalogezred és a 9., Miklós huszárezred egy-egy osztálya is. A Wasa gyalogezred egyik százada Légrádot, a másik átellenben Domborut biztosította. A huszárok Perlakon és környékén, míg az Ernő gyalogezred századai korábbi állomáshelyükön, Csáktornya és Nedelic vidékén voltak elhelyezve. Hosszabb távú ottlétük azonban éppen ezekben a napokban vált bizonytalanná. Jellacic ugyanis augusztus 8-10. között megszállta a Dráván túli Verőce megye jelentős részét. Verőce főispánja Csánytól kért katonai segítséget, augusztus 12-én pedig a miniszterelnök is utasította Csányt, hogy minden területen szorosan működjék együtt a verőcei főispánnal. Csány meg volt győződve arról, hogy ha a Dráva-vonalról vezényelne katonaságot Szlavónia védelmére, azzal csak a Dráva-vonalat gyengítené, de ilyen csekély erővel nem tudná megakadályozni Szlavónia Jellacic általi megszállását. Visszautasította tehát a verőcei főispán kérését, a miniszterelnöknek pedig az alábbiakat írta augusztus 14-én: „Muraközből kivonván a sorkatonaságot, Muraköznek mostani lelkesülését erántunk a tartózkodás nélkül működhető agitátorok 8 nap alatt meg fogják változtatni, és amit mi, különösen a járásbeli főbíró hosszabb ideig építettünk, kevés napok alatt elrontatni", miután „egyajkú lévén az egész néptömeg ellenségünkkel".65 Csány később mégiscsak a Muraközből volt kénytelen katonaságot indítani Szlavóniába, augusztus 26-án azonban már arról számolt be a Batthyány-kormány valamely tagjának, hogy a Dráva-vonal ideiglenes parancsnokával, Melczer Andor ezredessel egyetértésben a Barcs felé Verőcére indított katonaságot visszarendelték a Muraközbe, mert az volt Melczer (főként pedig Csány) álláspontja, hogy „Muraközt védelmezni sorkatonaság nélkül siker reményével nem lehet, sőt én — tette hozzá Csány — teljesen hiszem, hogy Muraköz csendessége s erántunki jó hajlamát is egyedül csak úgy lehet a folytonos Jellacsics-féle izgatások ellen fenntartani".66 Az augusztus közepéig Muraközbe vezényelt katonai alakulatok így végül mégiscsak visszatértek korábbi felállítási helyükre, és a Muraközben maradtak egészen a Jellacic támadását közvetlenül megelőző napokig. Közben Zala megye csáktornyai fiók-bizottmányának alelnöke, Séllyey Elek — családi okokra hivatkozva — augusztus 17-én bejelentette a lemondását. Amint írta, az utóbbi időben „Muraköz teljes csendességben van", az ő jelenlétére nincs feltétlen szükség, a feladatot el tudják látni a járás más tisztviselői is. Zala megye állandó bizottmányának augusztus 27-i ülése — tekintettel arra, hogy Jellacic Varasd körül összpontosította a fegyveres erejét, és jobban lehet tartani a támadásától — nem fogadta el Séllyey lemondását, sőt úgy ítélte meg, hogy a feszült helyzetben a csáktornyai bizottmány munkája és ébersége nélkülözhetetlen, Séllyey tapasztalatára, higgadt megfontoltságára és népszerűségére pedig még nagyobb szükség van mint valaha, ezért felkérték az elnöki teendők további ellátására.6 7 65 MOL H 103. Komáromban lefoglalt iratok 361. Csány fogalmazványa a miniszterelnökhöz, Nagykanizsa, 1848. aug. 14.; Szöcs Sebestyén 107-108. A Wasa gyalogezred egyik századának légrádi jelenlétéről: Haller Jenő: Légrád története. Eszék, 1912. 73-74. 66 MOL H 103. Nem ikt. fogaim. Csány címzés nélküli fogalmazványa, 1848. aug. 26. 67 ZML ÁB jkv. és ir. 1848:1670.; Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1906. 56.; Degré Alajos 1974. 53-54.
