Századok – 1998
Közlemények - Csoma Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom kialakulása Magyarországon (18–19. sz.) A magyarországi szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések IV/859
A SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI SZAKIRODALOM MAGYARORSZÁGON... 875 tosítani tudta. Rendelkezései, melyeket 1797-ig, a gróf szolgálatában hozott, még további éveken keresztül biztosították a Festetics uradalmak eredményes gazdálkodását. A sikeres gazdálkodás záloga Nagyváthy széleskörű, alapos szakismerete, szervezőképessége volt és az ellenőrzés rendszerének (kettős könyvelés) kiépítése. A legfrissebb szakirodalmakat ismerte, ezekre a Szorgalmatos Mezei Gazda című kétkötetes könyvében, a kertészeti, szőlészeti fejezetekben hivatkozik is. így felhasználta és nagy hatással volt rá egykori professzorának Mitterpacher Lajosnak a munkássága, Lüder, I. H. Pratie, В. M. Sprenger, Rozier és Germershausen többkötetes 18. sz. végi munkája. Nagyváthy azonban nem ezek összességét, bő fordítását adta, hanem a saját tapasztalatait és ismereteit támasztotta alá vagy cáfolta meg a felhasznált és idézett szakirodalommal. Többször utal egyazon szakmunka, eljárás magyarországi tájegységnyi különbségeire is, amelyek nagy részét saját szemével látta, sőt végezte, részt vett47 ezekben a munkákban. Mindezen módszerei miatt következtetései helyesek, és nem egy javaslata a megoldásukra, az adott kor lehetőségei szerint tökéletesnek mondható, sőt mai szemmel is figyelmet érdemlő. Szívósan dolgozott szaktudományos munkáján, s 1791-ben gróf Széchenyi Ferenc támogatásával elhagyta a nyomdát a ,,A szorgalmatos mezei gazda" két vaskos kötete. A következő évben már meghívást kapott Festetics Györgytől: vállalja el uradalmának jószágkormányzói tisztségét. Kérésének eleget téve, Keszthelyre költözött. 1792 közepén vette át az „Oeconomica Directio" vezetését. Még ebben az évben rábeszélte urát, hogy birtokainak egyik alközpontjában, a Somogy megyei Csurgón a katolikus főúr református gimnáziumot létesítsen. A 160 ezer holdat meghaladó, hatalmas birtoktest ügyeit hamarosan rendbeszedte, kiderült, hogy a gazdasági előrehaladás egyik legfőbb akadálya a szakértelem, a gazdálkodásbeli hozzáértés hiánya. Ezért javasolta ő is, hogy az uradalom belső szakember-szükségletének kiképzése céljából Keszthelyen agrárintézet állíttassák fel. A mezei gazdaságot nagymértékben elősegíteni akaró kétkötetes, egyben az első magyar nyelvű mezőgazdaságiam munkája forrásai között számos német eredetű munkát sorol fel, legfőbb támasztéka azonban Mitterpacher Lajos „Elementa rei rusticae" című munkája volt. Művének felosztása többé-kevésbé követi ugyan profeszszorának munkáját, a mű számos része mégis eredeti megfigyeléseken alapszik, egészében véve önálló tudományos teljesítménynek kell tekintenünk. A gazdálkodás kérdésében közömbös nemességet akarta felrázni, gyakorlati példái, és a termesztéstechnika, vagy a borászattechnológia részletes leírásával. Nem leplezi a mezőgazdasági szakírók célját, hogy a hazai termesztés színvonalát az angol, belga és német mezőgazdaság szintjére szeretnék juttatni. Mindezt azonban elsősorban a hazai kísérletek, eredmények felhasználásával, mert mint elítélően írta: > r A melly Nemzet mást majmol: nemzeti characterét elveszti. " Nagyváthy 1791-es, két kötetes nagy munkája után 1821-ben egy hasonlót is kiadott egy kötetben, mert a Szorgalmatos mezei gazdában azt írta le, hogy mi a jobb, hogy kellene ennek érdekében gazdálkodni, a Magyar practicus termesztőben pedig,,... a mit a Magyar Termesztők... hasznosan gyakorolnak, és én magam is tselekedtem viselt Hivatalomban, s most is tselekszem.,, - mint írta.48 47 Csorna Zs. 1976. 77-78., 1979.105-116. 48 Nagyváti J. 1791. I-IL, Nagyváthy J. 1821., Csorna Zs. 1979.
