Századok – 1998
Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837
ÚTLEÍRÁS A TÖRÖK HÓDOLTSÁGRÓL, 1626-BÓL 853 Az új palánktól mintegy fél mérföldnyire Sexarra4 3 érkeztünk, ez volt — ahogy nekem elmondták — a kalocsai érsek rezidenciája, ez jól látszott a templomokból és a palotából is. És bár ezek tető nélkül álltak, mindazonáltal ezek az olyan szép emlékek egy ilyen kedves fekvésű helyen nemcsak csodálkozással, de egyben szánakozással is eltöltötték a szemlélőt, mivel soha sem lehet itt a vetést learatni, ellenkezőleg, ekkor láttuk a legszebb gabonaföldeket az egész utunk során. A fent nevezett hely egy dombnál feküdt, amely egy völgybe torkollott, ez mindkét oldalán szőlőkkel teli dombokkal sok mérföldnyire kiterjedt, és Sexar környékén mindkét irányban derékszögben meghajlott, egyik része a fent nevezett új palánk felé a főút mellett egy fél mérföldnyire folytatódott. A völgynek a több mint egy mérföldnyire a főút felől előttünk kitárulkozó másik része egy szép, de nem túl széles síkság volt, mert innen egy olasz mérföldnyire a Duna folyt, ez a síkság, ahogy mondtam, tele volt szép vetésekkel. Ebben a Sexar helységben két igen előkelő kút található, az egyik a völgy felől, a másik a Duna felől. Ezen a helyen mindig volt egy szandzsákbég, és benne a törökök negyven háza áll. Sexartól elindulva mintegy másfél mérföld megtétele után két templomot találtunk, az egyik bizonyos hegyek lábánál állt, a másik a Duna felől, egymástól majdnem egy mérföldnyire, itt régen — amint ezt a templomok fekvéséből megérthettük — egy igen nagy falu állt. Innen fél mérföldre elhaladtunk Batorich4 4 mellett, amely helyet palánk vesz körül, ennek közepén egy igen nagy, tető nélküli templom állt, néhány fallal, amelyek elárulták, hogy itt valaha valamelyik szerzetesrend kolostora állt.45 A palánk egyik oldalán folyt a fent nevezett patak,4 6 amelyik tele volt hallal, a leginkább e helyen, mert az egyik útitársam elmondta, hogy egyszer nyolc darab csukát vett, darabját hat magyar dénárért, mindegyik rőfnyi hosszú volt, nincs is olyan hely a török uralom alatt, ahol olcsóbban lehetne halat venni. Batorich-ból elindulva fél mérföldet tettünk meg, szinte mindig felfelé mászva bizonyos ligetek között, és az út közepén a Duna felől bizonyos dombok oldalán volt két templom, egymástól mintegy két puskalövésnyire, az egyik nagyon nagy és szép volt, a másik kicsinyke, de egyiknek sem volt teteje. A mondott dombok alatt folyt a Saruis patak, amely mellett egy síkság terült el, gyönyörű rétekkel, a dombok másik oldalán a Duna felé volt egy falu, kálvinista magyarok harminc házával. Innen fél mérföldnyire Srecsuij-ba érkeztünk, ezt úgy vélem, hogy régen Sepusium-nak hívták.4 7 Ez a hely egy igen magas dombon áll, egy elég nagy, tető nélküli templommal, és néhány, várszerűen köréje épített fallal, amelyhez újabb, a törökök által épített falak csatlakoztak, a szárazföld tány, érsekújvári várkapitány lehetett az összecsapás két szereplője. Kollonichra lásd portréját és annak feliratát, Historisches Museum der Stadt Wien. Vö. Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek a XVI-XVII. században. Történelmi Szemle XXXIX (1997) 2. 271. 43 Szekszárd. A kalocsai érseknek nem itt volt a rezidenciája, Georgiceot rosszul tájékoztatták. 44 Bátaszék. 45 Bátaszéken nem volt kolostor. Georgiceo akárcsak Érden, itt is „régészeti megfigyeléseket" végzett, de más romos épületeket nézett kolostornak, talán hallott a közeli Báta pusztán álló bencés kolostoráról is. 46 Sárvíz. 47 Dunaszekcső. Sepusium vagy Scepusium a Szepesség latin neve, tehát nem falut, hanem nagyobb régiót jelöl, ráadásul innen sok száz kilométerre északra, a királyi Magyarországon.
