Századok – 1998
Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837
ÚTLEÍRÁS A TÖRÖK HÓDOLTSÁGRÓL, 1626-BÓL 851 az ellenségeim kezéből!3 1 Ezt a palánkot nyolcvan lovas és ugyanannyi gyalogos őrzi, akiket a szultán pénzéből fizetnek, és nincs itt más keresztény, csak tíz háznyi szakadár szerb. Ez is a Duna partján fekszik, nem messze egy szigettől, amely öt mérföld hosszú és három mérföld széles.3 2 Innen négy mérföldnyire találtunk egy nagyon nagy tavat, ahol rengeteg hattyút láttunk, és annyi más madarat, hogy sohasem láttam ehhez hasonlót. Ezenkívül elmondták nekem, hogy ebben a tóban igen sok hal él, sőt ekkor a falusiak nagyon sok halat hoztak a tóból és ezeket néhány dénárért megvettük. E tótól mintegy két puskalövésnyire volt egy palánk, amelyet Fuduarnak33 hívnak, szintén a Duna partján, ahol száz török és szerb lovas és ugyanannyi gyalogos szokott lenni, akik mind a szultán zsoldjában állnak. Ugyanezen a helyen 30 háznyi kálvinista magyar is él, nagyon kényelmesen, mert a töröknek nem tartoznak mással, mint gyalogosszolgálattal és levélhordással, vagy azzal, hogy kocsin a közszolgálatba küldött személyeket szállítsák, ha Budáról jönnek, akkor két mérföldnyire, ha Buda felé mennek, akkor négy mérföldnyire. Fuduarról elindulva eltávolodtunk a Duna partjától mintegy egy mérföldnyire, és a fent mondott helytől mintegy másfél mérföldnyire újra a Dunához értünk, és beértünk egy völgybe, amelyet a törökök Altun Óluknak, azaz Aranycsatornának neveznek,3 4 ahol a balra fekvő domb oldalán egy tető nélküli templom volt, mind ennek a fekvése, mind a házak nyomai, mind pedig az innen nem messze folyó patak azt mutatták, hogy itt a múltban egy igen nagy falu volt. Mivel a háborúkban, amelyeket kezdetben vívtak a magyarok a törökökkel, ebben a szorosban a magyarok gyakran legyőzték a törököket, és egyszer akkora zsákmányra tettek szert, hogy kalappal osztogatták az aranydukátokat, emiatt ezt a helyet Aranycsatornának nevezik. Innen egy fél mérföldnyire találtunk egy nem túl magas, sem pedig nagyon széles hegyet,35 de mivel körülötte mindenütt síkság volt, innen sok templomot lehetett látni, a Duna egyik partján és a másikon, sőt valaki elmondta nekem, aki kényelmesen körbejárta a mondott hegy tetejét, hogy hatvan igen nagy templomot számlált össze, amelyek 31 Dzsánkurtarán vagy más néven Korkmaz erődje Adony mellett a Duna partján a Csepel-szigettel szemben állt. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995. 82. A Georgiceo által is megörökített mondát Szulejmán szultánról Evlia Cselebi így írta le: 1529-ben a szultán Bécs alól „hat nap és hat éjjel abban a zordon télben menve, e Dsánkurtarán helyen Kuvin szigete előtt megállapodott. Szulejmán khán egy csónakon Kuvin szigetére ment át, s vezíreinek megparancsolta, mondván: 'Ezt a helyett Dsánkurtaránnak nevezzétek, mi Bécsből az iszlám sereggel ide jővén, lelkünket megmentettük (dsán kurtárdik).. gyorsan építsetek itt egy várat.' Amint e rendeletet kiadta, parancsa szerint hozzákezdtek az építéshez." Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Bp. 1985. 243. Leírja ezt Ottendorf is, e palánknál kérdezte meg a menekülő Szulejmán, hogy vajon a „gyaurok követik-e haderejükkel". H. Ottendorf: i. m. 87. („liberatio animae oder Rettung der Seelen"). Révay László, aki 1620-ban járt ugyanezen az úton egy követséggel, más magyarázatot adott erre a névre: „háltunk Adómba, kit most a törökök Zankurtarannak hínak, azaz lélekszabadítónak, mert az benne lakozó törökök sok lelket szabadítanak meg a császár (=szultán) útján járó magyar csavargóktul." Révay László naplójából. Itineris Constantinopolitani vera descriptio. Magyar Történelmi Tár III. Pest 1857. 246. A Dzsánkurtarán a török nyelvterületen gyakori helységnév. 32 Csepel szigete, török neve Kuvin. 33 Dunaföldvár. 34 Georgiceo török fordítása most is jó, Altun óluk valóban Aranycsatornát jelent. 35 Ez a környező síkságból kiemelkedő hegy a Paks fölötti, 176 méter magas Malina-hegy.
