Századok – 1998
Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837
ÚTLEÍRÁS A TÖRÖK HÓDOLTSÁGRÓL, 1626-BÓL 849 fegyverekkel, tizennyolc puska- és pisztolycsővel. Amikor egy mérföldnyire értünk, a Duna partján találtunk egy kőlapot, egy rőf hosszút és ugyanolyan széleset, amelyre felírták, hogy Szulejmán szultán Budára jött három évvel a város elfoglalása után.21 Ettől az írástól fél mérföldnyire egy nagy falu nyomát találtuk, közvetlenül a Duna partján, amelyet a törökök Taslikköi-nek, azaz a Köves-hely-falunak neveztek. Ez valóban nagyon szép helyen feküdt, a síkságról bizonyos szép dombokra felhúzódva, amelyek régen szőlőkkel voltak tele, mint ezt bizonyos osztásokból még látni lehetett.22 Emellett a dombok mellett fél mérföldet haladva megérkeztünk egy falucskába, amelyet korábban Haszán bég szerájának neveztek,2 3 és egy tágas, de ablaktalan házba érkeztünk, amelyet a törökök karavánszerájnak mondanak, és amelyet Szefer basa24 építtetett tíz éve, hogy befogadja az utazókat. Itt nem volt más, mint tizennyolc kémény és hely sok embernek, lónak és szekérnek. Az, akinek az a feladata, hogy kinyissa és bezárja a nevezett karavánszerájt, csak fát, szénát és gabonát árul, és amikor valaki vesz tőle, mindjárt ki is kell fizetnie, azt hiszem, két okból: Egyrészt azért, hogy ne kelljen annyi számlát vezetnie, másrészt pedig azért, hogy a következő reggel minden utazó abban az órában távozhasson, amikor akar. Itt kell megjegyeznünk, hogy az egész, a törököknek alávetett Magyarországon és az egész Illiricumban25 vannak ehhez hasonló karavánszerájok, amelyeket gazdag törökök építtettek a lelkük üdvéért,2 6 és ezek olyan közel vannak egymáshoz, hogy déltől másnap délig az egyikből a másikba lehet érni, ott pedig, ahol szorosok és városok vannak, még több van ezekből. E falutól egy puskalövésnyi távolságra volt egy domb alatt egy palota, de tető nélkül, és nagy részt romosán, még az ablakokból is kiszedték a köveket. Ezt a palotát minden oldalról megnéztem, és a domb oldaláról igen mély pincéket találtam, ép boltozattal, és egy teljesen ép konyhával, amelynek a tetejét piramis alakúra készítették, ez még kéményként szolgált - igen előkelő építmény, volt bent egy teljesen kőből épült mosómedence is, amelyik eléggé kinyúlt a falon, itt, mint gondolom, a piszkos vizet öntötték ki. Ennek a palotának a másik részén egy sarokban volt egy kerek tornyocska, ebben nem volt más, mint egy csigalépcső, amelyen a felül lévő szobákba lehetett felmenni, ahol igen szép márványdarabokat lehetett látni. Ez a rész ennek a helynek, vagyis a dombnak a lejtése miatt magasan volt, három sorban voltak a szobák, az első rész szobái boltozatosak voltak, de a boltívek romosak, míg a két felső részben látszott, hogy itt valaha gyönyörű mestergerendák voltak. Az ajtó, amelyik az udvarról a boltozatos szobákba nyílt, szintén márványból készült, felette egy címer állt, amelynek mezejében egy korona volt kivésve, afölött egy ember, köldökig meztelen, aki keresztbe fonta a kaijait, és ezt az embert a koronával egy sárkány 21 Ez a minden bizonnyal török nyelvű emlékmű Szulejmán szultán 1529. évi budai látogatását örökítette meg. 22 Tas-lik-köi: köves falu (törökül). Georgiceo a Duna partján fekvő, a középkorban szőleiről nevezetes Csőt falu romjait látta. Itt mondok köszönetet Hegyi Klárának a török fogalmak magyarázatáért. 23 Hamza bég szerája, ez volt Érd falu középkori neve, egy 16. századi török bég nevéből. 24 Szefer tizenkét évvel korábban, 1614 februárjától októberéig volt budai pasa. (Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Bp. 1944. 217.) 25 A törököknek hódolt Balkán délszláv nyelvű tartományai, Szerbia és Bosznia. 26 A karavánszerájok vallási alapítványok formájában működtek.
