Századok – 1998

Közlemények - Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról 1626-ból IV/837

ÚTLEÍRÁS A TÖRÖK HÓDOLTSÁGRÓL, 1626-BÓL 843 Igen érdekes Georgiceo leírása az olovoi Szűz Mária kegykép csodáiról is. A körmenetben haladó hívő karddal összevagdalt keze éppen úgy nyom nélkül meggyógyult, mint ahogyan az egyik ferencesnek, akit rabló vert össze, a koponyájából kilógó szeme is károsodás nélkül visszakerülhetett a helyére. Georgiceo érzékletes leírását adja a kegykép körül vonagló és üvöltöző megszállottaknak, akikből a gyógyulásukkor kondányi disznó távozott. A Szűz csodálatos segítségét a törökök, azaz mohamedánok is igénybe vették, és amikor az egyikük azt mondta a Madonnától segítséget remélő társának, hogy inkább Mohamed prófétában bízzon, a betegség a Szűzben hívő törökről rögvest a másikra szállt át. Georgiceo nemcsak abban látta a Szűz csodálatos segítségét, hogy a keresztények szőleit nem verte a jégeső, míg a szomszédaikét elpusztította, hanem azt is Szűz Mária kegyelmének tulajdonította, hogy Olovoban mind a nők, mind a férfiak sokkal jobban öltözöttek voltak, mint bárhol máshol Boszniában. Az útleírásból kitűnik, hogy a helyi katolikusok próbára tették a Szűz csodatévő erejét, hogy így bizonyítsák be a törökök előtt a Gergely-naptár bevezetésének jogosságát: körmenetet tartottak mind az ortodoxok által használt régi, mind pedig a katolikusok által javasolt új naptár szerinti Nagyboldogasszony nap vigiliáján, de — a pópák nagy bánatára — az ónaptár szerinti ünnepen elmaradtak a Madonna szokásos csodái, amelyek a Gergely-naptár szerint tartott körmeneten bekövetkeztek.1

1 Georgiceo élesszemű megfigyelőnek mutatkozott a boszniai városok leírásánál is, útleírása fontos adalék Bosznia 17. századi demográfiájához. Banja Luka városában négyezer faházat vett számba, ezek közül kétszáz a katolikusoké, ötven az ortodoxoké volt, a többi a törököké, azaz a muszlimoké. A városban negyvenkét mecset állt. A „hajóformájú" Szarajevóban utazónk igen szép kőhidakat és több mint ötven malmot írt le. A városban 115 mecset állt, és Georgiceo úgy becsülte, hogy itt 15 ezer ház lehetett, bennük a kereskedők és a kézművesek 12 ezer boltjával, ám a katolikusoknak mindössze negyven házuk volt. Az itteni kereskedők szerzőnk szerint igen gazdagok, közülük nem egy akad, akinek az áruján kívül 200-300 ezer dukát készpénze is van, hiszen Szarajevóban cserélnek gazdát a Dalmáciából és a török birodalomból érkezett 11

A következő évben, 1627-ben Torna Ivkovich scardonai püspök és boszniai adminisztrátor azt az utasítást kapta a Hitteijesztés Szent Kongregációjától, hogy vizsgálja ki a Gergely-naptár bevezetését és használatát Boszniában, és folytasson tanúkihallgatást erről, valamint arról, hogy igaz-e, hogy az olovoi Szűz Mária kegykép csak az új és nem az ónaptár szerinti ünnepeken tesz csodát. 1628 januárjában a püspök el is végezte ezt a tanúvallatást, a megkérdezett boszniai ferencesek és olovoi keresztények részletesen beszámoltak a szerintük 1580-ban (valójában a naptárreform éve 1582 volt!) behozott Gergely-naptár bevezetése körüli bonyodalmakról, és az olovoi Szűznek az immár az új naptárhoz igazodó csodáiról, „de tutto questo ne fu dato conto a Constantinopoli, e di là venne ordine che non fussero impediti Ii frati di celebrar la festa conforme al rito (!) Gregoriano." Archivio di Sacra Congregazione de Propaganda Fide. SC Dalmazia Misc. Vol. 3. Fol. 189-199/v.; Miscellanee varie Vol. XVIII. Fol. 90.; Instruzioni Vol. I. (Dall'anno 1622.) Fol. 106-108. Vö. Nagy Balázs: A gregorián naptárreform sorsa Magyarországon. Magyar Könyvszemle 102 (1986) 1. 60-67. Tóth István György. Raguzai Bonifác, a hódoltság első pápai vizitátora. Történelmi Szemle XXXIX.(1997) 3-4. 447-472. Bartolomeo Sfondrato raguzai jezsuita itt közölt levelének adataival jól összevethető Georgiceo leírása Szarajevóról: Sfondrato 1580-ban Szarajevóban kelt levelében azt írta, hogy a városban mintegy tizennyolcezer ház állt (Archívum Romanm Societatis Iesu, Róma, Italia Vo. 156. Fol. 169-170/v.), míg Georgiceo 1626-ban tizenötezerre becsülte a házak számát. Ez is arra mutat, hogy Georgiceo még a nagyobb számadatok becslésénél is nagyon körültekintő volt, ezért is megbízható forrás a leírása.