Századok – 1998
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: „Platea chapo ucza vocata”. A hazai posztóipar 16. századi történetéből IV/793
810 PACH ZSIGMOND PÁL ha az utóbbi csökkenést éppen annak tulajdonítjuk, hogy a török hatalom a gyulai szandzsákon belül rcá/iye-központtá minősített Békésen (palánknak vagy párkánynak nevezett) kisebb erődöt emelt — valószínűleg az egykori kastély helyén —, ahová immár állandó helyőrséget telepített.10 7 Békés előretörése Gyulához képest megmutatkozott a nevük szerint iparral (is) foglalkozó lakosok számában is. Az 1561-1563. évi dézsmajegyzékek idevágó tanulságait10 8 megerősíti és továbbviszi az 1567. évi defter Békésre vonatkozó részlete, amelyben 39 Szabó, 31 Molnár, 30 Varga, 22 Kovács és 19 Szűcs mellett ugyancsak 19 Csapó szerepel — éppúgy, mint az 1579. évi összeírás, amely 43 Szabó, 30 Molnár, 23 Szűcs, 19 Kovács és 16 Varga mellett 20 Csapót jegyzett fel Békésen.10 9 A Csapó nevezettek közül tizenketten voltak dzsizje-adót fizető családfők és heten nőtlen családtagok (fiúk) 1567-ben; 1579-ben pedig fele-fele arányban oszlott meg a 20 Csapó a családfők és családtagok között. A város két utcájában laktak: a régi kastély körül kialakult Kastélyszegen és az egyik helybeli malom mellett húzódó Malom(szeg) utcában.11 0 Két malom: a korábbi forrásokból ismert kétkerekű Szent Pál- és az 1560-ra már nyolckerekűvé bővített11 1 Hatosmalom tűnik elénk Békésen az 1567. és 1579. évi török defterekben is. E két „Kerecsényi László-féle malmot" Musztafa pasa, budai beglerbég vásárolta meg a szultáni kincstártól, és a Szent Pál nevét viselőből mohamedán egyházi alapítványt (vakufot) létesített. Ez a malom most két kereke után 100 akcséval, míg a hajdani Hatosmalom, amely „egy gáton két egymással szemközti házban" üzemelt, nyolc kereke után 400 akcséval adózott.11 2 A malmok adója tehát, ahogy másutt is, kerekenként 50 akcséban volt kiszabva, mégpedig (amint a vári esetében is látható)11 3 függetlenül attól, hogy a malomkerék követ vagy kölyűt mozgatott. A Hatosmalomról pedig tudjuk, hogy már az 1520-as évek óta posztókölyűt is működtetett;11 4 valószínűleg ezt vették igénybe nyersposztójuk kallatására a békési csapómesterek továbbra is. Emellett a Békéstől délkeletre eső Doboz (Dobos, Kisdobos) faluba vihették kallózni terméküket.11 5 A Fekete-101 Karácsonyi 1. 254; II. 33-34; Gerelyes Ibolya: Beszámoló a békési török palánk ásatásáról. Békési Élet XVII (1982) 39, 47. — A békési palánk katonáit (és az esetleg itt tartózkodó török polgári személyeket) sem 1567-ben, sem 1579-ben nem vették fel a defterbe. Az 1590. évi zsoldjegyzék szerint a békési török őrség 238 főből állt; ugyanakkor a gyulai, mint láttuk, 709 főt tett ki: Velics-Kammerer I. 376-378. 108 Lásd fentebb a 69. jegyzetet. 109 GySz 148-156, 156-162. — A szövegben említetteken kívül a következő foglalkozásokat jelentő családnevek fordulnak elő az 1567. és 1579. évi defter Békésről szóló szakaszában: Fazekas, Ács, Mészáros, Halász, Ötvös, Kerékgyártó, Szíjgyártó, Asztalgyártó, Erszénygyártó, Lakatgyártó, Kádár, Takács, Tűs, Kőmíves, Borbély, Kalmár és Kádas (=kereskedő). 110 A Kastélyszegen és a Malom(szeg) utcán kívül még a Forrószeg utcában is lakott 3 Csapó (2 családfő és 1 felnőtt családtag) 1567-ben — 1579-ben már nem. A város negyedik utcájában, a Bánhíd utcában Csapó nevű személyt nem említettek. A Malomszeg, Forrószeg és Bánhíd utca már a gyulai uradalom 1525. évi cenzusjegyzékében szerepelt: GyO 92. 111 „Molendinum de Bekes octo rotarum... Molendinum de Zenth Pal duarum rotarum in Bekes": GyO 320 (1560. augusztus); „... sunt ibidem [= in Bekes] molendina decern rotarum": MU 793 (1560 körül); lásd fentebb a 39. jegyzetet is. 112 GySz 163, 392-393. 113 Lásd a 94. jegyzet utolsó mondatát. 114 GyO 87 (1525), 124 (1528). 115 Dobos (=Doboz) két településből állt: Alsó- vagy Nagydobosból és Felső- vagy Kisdobosból. Az itteni malom már 1511. és 1559. évi forrásokból ismert: GyO 61 és 296, de csak a szandzsák-ösz-
