Századok – 1998
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: „Platea chapo ucza vocata”. A hazai posztóipar 16. századi történetéből IV/793
A HAZAI POSZTÓIPAR 16. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL 803 rályság községgel határos Szénáson pedig éppen Csapó (Chapo) Sebestyénnek hívták a falubírák egyikét, akik terhelő vallomást tettek Bornemisza ellen 1560 augusztusában.6 3 Az uradalom más helységeiből — sajnos, csupán a falvaiból6 4 — az előző (1559.) évi urbárium nyújt idevágó névanyagot. Eszerint (Mező-)Berénynek—Békés városától északnyugatra — Csapó (Chyapo) Pál volt a bírája és Csapó Benedek egyik cenzus(és dézsma-)fizető jobbágya 1559-ben.6 5 Továbbhaladva nyugatnak, hasonló nevű személlyel találkozunk Décse községben, amely akkortájt Békés megye legnépesebb helyének számított a mezővárosok után, és lakosai között nemcsak Szabó, Ács, Mészáros, Kovács és Hámos családnevű akadt, hanem Csapó meg Míves (Miveos) is.6 6 Délebbre, Bánhegyes faluban Gubás Balázs, kelet felé Vadásziban — ahol egyébként jónéhány jobbágy kerék- és szekérgyártásban foglalatoskodott — Kalló István családneve hívja fel figyelmünket a paraszti posztóipar valószínű jelenlétére.6 7 Ehhez további fontos adalékokkal szolgálnak Békés és Zaránd megye 1561-1563. évi dézsmajegyzékei, amelyek Gyulától keletre a kallómalmáról ismert Váriban Kallós nevezetű, Gyulától nyugatra (Békés-) Csabán pedig Csapó családnevű személyeket regisztráltak.6 8 Magára Gyulára, mentessége folytán, ezek a dézsmajegyzékek sem terjedtek ki, de az uradalom másik két mezővárosára igen. Kiderül belőlük, hogy akkoriban Simánd lakosai körében 11-nek volt Szabó, 10-nek Varga, 7-7-nek Szűcs és Fazekas, 5-nek Kovács, 4-nek Ötvös a családneve; a kisebb számban előforduló foglalkozásnevek közül az egyetlen Nyírőé utalt a posztóiparra. A Simándot ekkorra már megelőző Békés városának névanyaga viszont meggyőző bizonyítékot nyújt erre az iparágra. Itt az 1560-as évek elején a 31 Szabót, 20 Vargát, 15 Szűcsöt és 14 Molnárt létszámban közvetlenül követte 13 Csapó; tehát az ilyen nevet viselő békési lakosok száma az 1520-as évek óta több mint hatszorosára nőtt.6 9 Ez az adat (a névanyagból való következtetés flor. 4; Királyság (322): vestes albas flor. 3; oppidum Simánd (322): tapetum unum, unam culcitram et unam penulam; oppidum Csanád (326): unum tapetum, unam culcitram, unam penulam. — Vö. Borovszky П. 80, 143, 195-196. 63 GyO 318; vö. Karácsonyi П. 301-302. — Csapó (Chapo) Sebestyén nevét a jegyzőkönyv utóbb Csap (Chyap) Sebestyénként ismételte meg; kétségtelen, hogy ugyanarról a személyről volt szó. Ez arra figyelmeztet, hogy az ország különböző vidékein elég gyakran előforduló Chap családnév esetenként elírás is lehetett Chapo helyett; vö. fentebb a 9. jegyzettel. 64 A mindennemű fizetség alól fbimentett Gyulán kívül ugyanis a másik két mezőváros, Békés és Simánd lakosait sem sorolta fel az 1559. évi urbárium készítője, „ne publicato eorum numero et copia miseri cives a vicinis Turcis... crudelius et ferocius infestarentur": GyO 288. — Az 1560 körül készült újabb uradalmi urbárium már a falvakban sem közölt jobbágynévsort, legföljebb a bírót nevezte meg; egy 1561 végi szerkesztés ezt sem tartalmazta: MU 787-793; GyO 347-351. 65 GyO 291; vö. Karácsonyi П. 220; Szegfű László: Mezőberény középkori története. In: Mezőberény története. Szerk. Szabó Ferenc. Mezőberény, 1973. I. 86. 66 GyO 292; vö. Karácsonyi П. 79, 301; Csipes 79-80. 67 GyO 289, 294; vö. MU 788, 792. — Gubás Balázs Bánhegyes 1563. évi dézsmajegyzékében is szerepelt. Ugyanekkor a Bánhegyestől nyugatra eső Mogyorós-Fecskés falu egyik dézsmafizetője Csapó Imre volt: Borovszky II. 23, 397-398. 68 Karácsonyi П. 52, 163. — Békéscsaba 1561-1563. évi dézsmajegyzékeiben Csapó Gáspár, Mihály és Tamás neve olvasható: Dávid Géza: A török hódoltság kora. In: Békéscsaba története I. 225, 262. 69 Békés és Zaránd megye 1561-1563. évi dézsmajegyzékeiből rövid kivonatokat közölt Veress: GyO 352-353, 362, 375. — A Békés városi és simándi jegyzékek névanyagából az iparosokat szakmánként számba vette Bácskai 448-449; vö. fentebb az 50. jegyzettel. — A Békéscsaba mai területén
