Századok – 1998
Történeti irodalom - Matis Herbert: Zwischen Anpassung und Widerstand. Die Akademie der Wissenschaften in den Jahren 1938–1945 (Ism.: Tilkovszky Loránt) III/748
748 TÖRTÉNETI IRODALOM 748 zelem első éveinek eufóriája, majd a sztálingrádi fordulat utáni fatalista kitartási szándék miatt. Németországban a haza- és felségárulás vádja állandóan veszélyeztette az összeesküvőket. Sokukat súlyos lelkiismereti konfliktus gyötörte, mivel személyesen Hitlerre esküdtek fel és a porosz-német tisztviselői- és tiszti hagyománytól idegen volt a puccs és az államcsíny gondolata. A katonai-konzervatív ellenállási körök és az 1944. július 20-i Hitler-ellenes merénylet részletes tárgyalása mellett megemlíti a németországi egyéb ellenállási csoportok tevékenységét is. A lakosság július 20-án este megrendülten fogadta a merénylet hírét, s a merénylőket árulóknak tekintette. Az államcsínykísérlet Goebbelsnek, a „totális háború birodalmi megbízottjának" és Himmler birodalmi belügyminiszternek pótlólagos legitimációt és jogosultságot teremtett a lakosság utolsó, totális mozgósításához. A megrázkódtatás, a félelem és az üldözés közepette a néptömegek a végsőkig követték a realitásoktól mindinkább teljesen elszakadó „Führerüket." Németh István Herbert Matis ZWISCHEN ANPASSUNG UND WIDERSTAND Die Akademie der Wissenschaften in den Jahren 1938-1945 Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1997. 67 o. ALKALMAZKODÁS ÉS ELLENÁLLÁS KÖZÖTT A Tudományos Akadémia az 1938-1945 években A fennállásának 150. évfordulójához érkezett Osztrák Tudományos Akadémia 1997-ben jubileumi emlékkönyvvel emlékezett meg fejlődésútjáról és elért eredményeiről, a hangsúlyt a legutóbbi ötven évre helyezve. A Bécsi Tudományos Akadémia történetében, amely csak a második világháború után vette fel nevébe az Osztrák jelzőt a Bécsi helyett, „sötét időszaknak" számítanak az 1938-1945 közötti évek, amikor az Anschluss nyomán a hitleri német birodalom része lett Ausztria, s legfőbb tudományos intézménye az új viszonyokhoz alkalmazkodva folytatta munkáját. A 100 éves évforduló alkalmával, 1947-ben kiadott akadémiai emlékkönyv nem bocsátkozott bele ez évek alapos és kritikus vizsgálatába, hanem azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy „az Akadémia tudományos tevékenységét e politikai változás nem befolyásolta lényegesen". Ez az értékelés ellentmondásra késztette számos későbbi tanulmány szerzőjét, akiket nem győzött meg sőt esetenként kifejezetten irritált a nagy múltú és nagyérdemű intézményhez kötődők e nehéz éveket illetően elnézőbbnek mutatkozó véleménye, s felülemelkedve az akadémiai — főleg jubileumi — önszemlélet korlátain, a bécsi Akadémia erős affinitását hangsúlyozták a nemzetiszocializmus ideológiájához és politikájához. Az újabb, immár 150 éves jubileum alkalmával az Akadémia a maga részéről a források széleskörű feltárásával és elemző értékelésével igyekezett minden szépítést kerülő, de az olykor meglehetősen differenciálatlan elmarasztalásnak érzett vélekedéseket is helytelenítve, tényszerű ábrázolást adni története szóban forgó éveiről. Az ezúttal kiadott jubileumi évkönyv szintén érvényesülő bizonyos kötöttségein túlmenően, bővebben, és tudományos apparátussal gazdagon ellátva, külön kiadványként is megjelentette az Akadémia kiadója Herbert Matis tanulmányát, amely három fő területen — a belső szervezet, a személyi változások, s a kutatáspolitikai irányzat szempontjából — vizsgálja az Akadémia 1938-1945 közti működését. Az Anschlusst közvetlen követő napokban, 1938. március 16-án, magas korára hivatkozva lemondott az Akadémia 80 éves elnöke, az e tisztségét immár 19 éve viselő Oswald Redlich, és 82 éves alelnöke, Karl Grobben. A 18-án közfelkiáltással helyettes alelnökké választott Ferdinand Hochstetter, aki a lemondások folytán előállt helyzetben a még érvényben lévő 1921. évi alapszabály értelmében az elnöki tisztség ideiglenes ellátására hivatott volt, beszédében német milliók vágya teljesedéseként üdvözölte Ausztria bekebelezését, a boldog jövő zálogát. A Bécsi Tudományos Akadémia táviratban köszöntötte Hitler vezért és kancellárt, s „testvérakadémiákként" üdvözölte a berlini, göttingeni, heidelbergi, lipcsei, müncheni akadémiákat. (1940-ben valamennyiüket a Német Akadémiák Birodalmi Szövetségébe fogják majd össze.) Hitler képét kifüggesztették az Akadémia helyiségeibe: az előadóteremben, a titkárságon, az irodákban. Az Anschluss időpontjában az Akadémia 5 tagja volt illegális náci párttag. Ezek egyikét, Fritz Knollt bízta meg a párt azzal, hogy az Akadémia átszervezését irányítsa. Komisszárként látta
