Századok – 1998

Történeti irodalom - A magyar bányászat évezredes története I–II. (Ism.: Gergely Ernő) III/728

728 TÖRTÉNETI IRODALOM 728 Azonban a kudarcok is nagyok voltak. Két igen fontos területen: az alkotmányos monarchia megszilárdítása, és az egyház-állam viszonyának rendezése terén nem sikerült a társadalom egésze számára elfogadható megoldást találni, ami előbb a forradalom radikalizálódásához, majd polgárháborúhoz vezetett (6. fejezet). A kötet szerzői négy fontos kérdés (hadüzenet és békekötés joga; dohánymonopólium; színészek, protestánsok és zsidók egyenjogúsítása; rabszolgaság) kapcsán mutatják be a törvényjavaslatok kidolgozásának, tárgyalásának, elfogadásának menetét (7. fejezet). Képviselők feljegyzései, naplói, korabeli újságok alapján bemutatják, milyen kép alakult ki a nemzetgyűlésről és jelesebb tagjairól, valamint, hogy mit gondoltak egymásról a képviselők (2. fejezet). A Nemzetgyűlés munkája alapvetően arra a forradalmi elvre épült, hogy a képviselők és a nemzet közössége egyetlen egységet alkot, amelyet az általános akarat közös tisztelete, és az annak való engedelmesség köt össze. A sikeres reformok, a változások nagysága mutatja, hogy valóban létezett valamiféle konszenzus a képviselők és a törvényeiket alkalmazó, szintén hatalmas munkát végző helyi közigazgatás, illetve a lakosság között. A mintegy 1300 képviselő szinte emberfeletti teljesítménye bizonyítja, hogy a francia nemzet egységébe vetett hitnek a forradalom első szakaszában valós alapjai voltak. A megoldatlan kérdések súlyossága azonban, együtt a király szökéséből, a külső támadásból, és a papság ellenségességéből származó feszültségekkel, fokozatosan felőrölte a forradalom első éveit jellemző konszenzust, és az országot a polgárháború felé sodorta. Az így kialakult helyzet kezelése azonban már nem az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladata volt, hanem az örökébe lépő Törvényhozó Gyűlésé (8. fejezet). A kötet végén a szerzők Függelékben közlik a bizottságok listáját, a felhasznált források és újságok jegyzékét. A „Forradalmárok munkája" című kötet világos, áttekinthető képet ad arról, hogyan működött a világ legelső forradalmi alkotmányozó testülete. Bemutatja a Nemzetgyűlés tagjainak társadalmi hovatartozását, politikai kultúráját, a magatartást, amelyet egy számukra teljesen új helyzetben tanúsítottak. A szerzők leírják a döntések, törvények születésének menetét, és a konfliktusokat, amelyek a képviselőket politikailag megosztották. A munka értékes segítséget nyújt annak megértéséhez, hogy a modern Európát megteremtő forradalmi fordulat hogyan és kik által született meg. Hoós Eva A MAGYAR BÁNYÁSZAT ÉVEZREDES TÖRTÉNETE I-IL Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. 1997. I. II. 1400 o. „A millecentenárium alkalmából két kötetünk megjelentetésével azt kívánjuk elérni — olvashatjuk a mű bevezetőjében —, hogy egyrészt az olvasó kezébe vehessen egy átfogó magyar bányászattörténetet, amelyben az évezredes múlt alapvető adatai, fejlődési és hanyatlási tendenciái, valamint fontosabb irodalmi forrásai és képes dokumentumai rendelkezésre állanak, másrészt, hogy érzékeltessük a millecentenáriumi magyar polgárral, hogy ez az ősi iparág milyen szerepet játszott az ország, a magyar nép életében, fönnmaradásában és fölemelkedésében, nemcsak a kitermelt nélkülözhetetlen ásványi anyagok tömegével, hanem a céltudatos, szakszerű és szervezett ipariműszaki tevékenység, a műszaki szakképzés és tudományosság meghonosításával Európában megkapaszkodó agrárius hazánkban..." A hajdan világhírű magyar bányászat a 20. század végére elvesztette jelentőségét, számos bányavidéken beszüntették a bányászkodást. Felszámolták azokat a vállalatokat, amelyek egy-egy vidék ipartörténeti emlékeit és dokumentációit, muzeális értékű berendezések vagy gyűjtemények gondját viselték. Ezért az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a pótolhatatlan bányászati emlékek megmentése érdekében mozgalmat indított, melynek legfontosabb feladatául tűzte ki, hogy a dokumentációk megmentése révén a bányamedencék, vállalatok és üzemek hiteles történetét megírja. Ezt a célt szolgálta és tölti be a kétkötetes munka, mely felöleli a magyar bányászat történetét és a kezdetektől napjainkig követi. Az első kötet a történelmi Magyarország bányászatát ismerteti, a honfoglalástól napjainkig, míg a második kötet azoknak a bányavidékeknek és vállalatoknak történetét tartalmazza, amelyek az ország jelenlegi területén vannak vagy itt működtek. írásunkban a terjedelmes mű első kötetének ismertetésére szorítkozunk.