Századok – 1998
Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633
688 DOKUMENTUMOK 688 . rancsnokához, melyben arra kérik, hogy kössön azonnal fegyverszünetet az oroszokkal, .vonuljon hadseregével Magyarországra, és kezdje el a harcot a németek ellen. Egyidejűleg javaslatot tettem arra, hogy a levelet egy háromtagú tiszti küldöttség kézbesítse az 1. honvéd hadsereg parancsnokának. Javaslatomat a 4. Ukrán Front katonai tanácsa elfogadta. Zsukov tábornagy is tudomást szerzett erről az akcióról. A terv nagyon megtetszett neki, és azt indítványozta, hogy az akciót ki kell szélesíteni. Hasonló tartalmú levelekkel kell fordulnunk az egyes hadosztályok parancsnokaihoz is. A tiszti küldöttség szeptember 24-én 11 órakor piros-fehér-zöld zászlóval átlépte az orosz arcvonalat, és 12 órakor már a magyaroknál volt. A magyarok nem lőttek, és fogadták a küldöttséget. Meg kell jegyeznem, hogy az átmenetel előtt szept[ember] 23-án a délutáni órákban agit-gránátok röpiratokkal beszórták azt az arcvonalszakaszt, ahol a küldöttség átmegy. A röpirat szövege dióhéjban: „Magyar tisztek és katonák még az utolsó pillanatban meg akarják menteni Magyarországot attól, hogy Hitler-Németország sorsára jusson. Ezért levéllel fordultak az 1. honvéd hadsereg parancsnokához. A levelet egy tiszti küldöttség viszi át. Ne lőjetek a küldöttségre, várjátok és fogadjátok azt." Ugyanezen az arcvonalszakaszon éjjel az összes hangszórós készülékek hasonló tartalmú szöveget adtak le. Ezzel elértük azt, hogy a küldöttség nyíltan átjuthatott a magyarokhoz. Attól tartottunk, hogy magyar oldalról lőnek majd rájuk. Ez azonban nem történt meg, egyetlen lövés sem esett magyar részről a küldöttségre. A küldöttség tagjai: 1.) vitéz Gallay Emil őrnagy, a 4. gépk. lövész zlj. parancsnoka, 2.) Gyulay Mihály százados, a 49. gy. е. I. zlj. parancsnoka, 3.) Dr. Neuhauer Pál zls., a 16. felderítő huszár század I. szakasz parancsnoka. A levél teljes szövegét mellékelem.18 7 A küldöttség a 16. honvéd gyaloghadosztály arcvonalszakaszán, Ludvikovkától északra ment át az orosz arcvonalon. Ez a városka Szpásztól délnyugatra fekszik. A levelet mi röplap formájában is kiadtuk, és teleszórtuk vele a magyar állásokat. Ezzel az akcióval mi úgy a tisztikarra, mint a legénységre akarunk nyomást gyakorolni, hogy cselekedjenek még az utolsó pillanatban. Nekem nincsenek illúzióim, azonban mégis azt hiszem, hogy ennek az akciónak eredménye lesz. Természetesen nem azt gondolom, hogy az 1. honvéd hadsereg parancsnoka megfordítja hadseregét és hazaviszi azt a németek ellen. Nem, nem erről van szó. De ez az akció úgy a tisztikar, mint a legénység soraiban nagy visszhangra fog találni. Ki fogja élezni a hadseregen belül a harcot, és nincs kizárva, hogy majd akadnak olyan egységek is, amelyek megtagadják a további harcot az oroszok ellen és kijelentik, hogy haza akarnak menni, hogy kiverjék az országból a német megszállókat. Ez az a minimum, amit mi mindenesetre el akarunk érni. A küldöttség átmenetele után a 16. hadosztály arcvonalszakaszán a délutáni órákban átdobtunk 50 közlegényt két csoportba osztva, két tiszt vezetése alatt. (Mind az 52 több mint egy hónapig volt a front antifasiszta iskolájában.) Feladatuk az, hogy világosítsák fel a tiszteket és a katonákat az 1. hadsereg parancsnokához intézett levél tartalmáról, és hívják fel őket öntevékeny cselekedetekre. 187 Az említett levél nem volt a közölt dokumentum mellett.
