Századok – 1998
Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633
680 DOKUMENTUMOK 680 Ennél jobb jellemzést az I. hadsereg hangulatának én magam sem tudok adni, és nincs is rá szükség, mert Pongrácz fején találta a szöget. Tényleg itt valami csodával határos dolog történt. A július 23-án a mi arcvonalunkon megindult támadás pár nap alatt sokkal gyengébb erővel szétverte és harcképtelenné tette az I. magyar honvédhadsereget. Világos, hogy ez az eredmény a Vörös Hadsereg tisztjeinek és katonáinak az érdeme, de hogy mi is „bűnösök" vagyunk ebben, az kétségtelen, azt lépten-nyomon érezzük. Most olyan híreket kapunk, hogy az I. honvédhadsereget kivonják az arcvonalból. Kivonják véleményem szerint két okból: Először, mert tényleg harcképtelen, és másodszor, mert olyan németellenes gyűlölet uralkodik a katonák és tisztek között, hogy komolyabb harcot ezzel a hadsereg-ronccsal nem lehet folytatni. Mit csinálnak velük majd otthon, erre kíváncsi vagyok. Mindenesetre, ha tényleg visszavonják őket, úgy a visszatért tisztek és katonák feltétlenül „megdolgozzák" majd a hátországot. Ezek magukkal viszik az országba a németellenes hangulatot és azt a meggyőződést, hogy az orosz nem ellensége a magyar népnek. Bárcsak hazavinnék őket. ... Természetesen az I. honvédhadsereg maradványai hazavitelének megvannak a maga negatív oldalai is. Valószínű, hogy a III. honvédhadsereg váltja le az I. honvédhadsereget. Várható, hogy a III. honvédhadsereg tisztjei és katonái kezdetben makacsul fognak harcolni, de véleményem szerint egész rövid időn belül szintén beadják a derekukat. Általában a magyar katonaanyag nagyon fogékony a propagandánkkal szemben. Legyen nyugodt, gondoskodunk róla, hogy a III. hadsereg ne legyen a németek és Horthy támasza. A propagandánk irányát most megváltoztattuk. Erre azért volt szükség, mert lényegében - egy pár km nem játszik szerepet - a magyar határokon harcol a Vörös Hadsereg. Ezért ma fő jelszavunk: „Menjetek haza!" A hadifogság vagy a fegyverletétel kérdését csak oly esetben propagáljuk, ha közvetlenül bekerített magyar egységekről van szó. Ilyen esetekben a következőket mondjuk: „Tegyétek le a fegyvert. Aki leteszi a fegyvert, az a Kárpátok közelében berendezett fogolytáborokba kerül, és mihelyt a Vörös Hadsereg magyar földre lép, azonnal visszakapja a szabadságát és hazatérhet családjához." Szóval nem a háború után, hanem azonnal, mihelyt a Vörös Hadsereg magyar területre lép. Szilárd meggyőződésem, hogy a „menjetek haza" jelszónak gyújtó hatása lesz, és gyors ütemben nagy méretű bomlást fog kiváltani a velünk szemben álló magyarhadseregben. A második kérdés, amit propagandánkban most mind erősebben hangoztatunk, az, hogy a Kárpátokban is a németet és nem magyar ügyet véd a honvéd. Hogy erre miért van szükség, bővebben nem kell magyaráznom. A harmadik kérdés, ami véleményem szerint nagyon fontos, a következő: Aláásni és megrendíteni a magyar honvéd bizalmát az Árpád-vonalban.^ A magyar németbérenc tisztek valószínű mindent megtesznek, hogy elhitessék a magyar bakával, hogy az Arpád-vonal áttörhetetlen és bevehetetlen, hogy ott aránylag kis veszteséggel minden orosz támadást vissza lehet verni. Ez ellen nekünk a legerélyesebben fel kell 167 Az Árpád-vonal az északi Kárpátok hágóit lezáró erődítések legbelső, nem összefüggő védelmi vonala. A folyóvölgyben futó út- és vasútvonalakat zárta le a nagyobb településeknél.
