Századok – 1998
Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633
660 DOKUMENTUMOK 660 zsef9 6 Varjas György, Ráth Károly,9 7 Katz Mátyás, Hamburger Tamás,9 8 Oldal Géza (volt hadifogoly), Garasin Rudolf9 9 őrnagy, Lóránt György, Weiszfeller10 0 dr. VKP(b) tag, Steinmetz, Pelikán,101 Abelovszkij,10 2 Tengerdi,10 3 Laszab,10 4 Márton,10 5 Molnár,10 6 Weinberger Márton, Illés Béla. Meg fogjuk kapni Földest, a partizánt107 és 96 Gruber József (1905-1983). A második világháború idején a szovjet hadsereg századosa, az 1. és 2. Ukrán Fronton, a VH magyar operatív csoportjában szolgált. 1947 októberéig a SZEB szovjet törzsében Budapesten teljesített szolgálatot. A szovjet hadseregtől történt leszerelése után a moszkvai rádió magyar szerkesztőségében dolgozott 1960-ig. 1960-ban települt végleg haza. 97 Ráth Károly (1903-1985). 1927-ig különböző erdélyi lapoknál újságíróként dolgozott, majd Franciaországba emigrált. Részt vett a spanyol polgárháborúban, onnan visszatérve internálták. 1943-ban a szovjet kormány közbenjárására szabadult. 1944 augusztusától a 2. Ukrán Front politikai osztályán dolgozott, a Híradó szerkesztője, majd megszűnéséig az Új Szó munkatársa. 98 Helyesen Hamburger László (1913-). 1942 májusában munkaszázaddal került a szovjet frontra, ahol egy partizántámadás alkalmával átállt a bijanszki magyar partizánokhoz. Először a Rudnyev-osztagban, majd a Cskalov-osztag magyar szakaszában harcolt. 99 Garasin Rudolf (1895-1969). Az I. világháború alatt orosz hadifogságba esett, és vörös gárdistaként harcolt az októberi forradalomban és a polgárháborúban. 1920-as leszerelését követően nyomdászként dolgozott a Szovjetunióban. 1943-tól a Hadügyi Népbiztosság Politikai Főcsoportfőnökségén őrnagyi rendfokozatban különleges propagandistaként a magyar, román és szlovák hadifoglyok között végzett szervező és propaganda munkát. 1944 szeptemberétől a 4. Ukrán Front, majd a 2. Ukrán Front parancsnokságához tartozó partizánosztagok speciális iskolájának parancsnoka. 1945. februártól a SZEB-nél teljesített szolgálatot, majd az Új Szó főszerkesztő helyettese. 1947 és 1951 között Moszkvában élt. Hazatérése után minisztériumi főosztályvezető, 1957-ig a határőrség ezredese, majd 1961-es nyugdíjazásáig Magyarország ulanbátori nagykövete. 100 dr. Weissfeller Gyula (1902-1984). 1932-ben politikai emigránsként került a Szovjetunióba. 1932 és 1941, ill. 1943 és 1952 között az Orvosi Akadémia Tuberkolózis Intézetének osztályvezetője. 1941-1943-ban Szverdlovszkban a Tuberkolózis Intézet igazgatója. 1943-ban önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, az I. és IV Ukrán Fronton a magyar operatív csoportban teljesített szolgálatot. Hazatérése után az Országos Közegészségügyi Intézet Immunológiai Osztályát vezette. 101 Pelikán Géza (1892-1945). Az I. világháború alatt orosz hadifogságba esett, és az Uraiba került, ahol bekapcsolódott a forradalmi mozgalomba. A polgárháború után különböző egyetemeken tanított. A II. világháború idején a krasznogorszki antifasiszta iskola tanára, majd igazgatóhelyettese. 102 Feltehetően Abelovszky József (1891-1967). A Tanácsköztársaság bukása után Olaszországban, Franciaországban és az USA-ban, 1931-től pedig a Szovjetunióban élt. 1944 szeptemberétől a kijev-szvjatosinói partizániskola oktatója, majd a magyar tagozat vezetője. 1945-ös hazatérése után gazdasági funkciókban dolgozott, 1945 és 1951 között a Magyarok Világszövetségének főtitkára. 103 Tengerdi István (1900-1990). A Tanácsköztársaság idején agitációs munkát végzett a Vörös Hadseregben. 1920-1923-ban Olaszországban, ezt követően rövid ideig Brazíliában, majd 1924 és 1930 között az Egyesült Államokban élt. 1931-ben került a Szovjetunióba, ahonnan Magyarországra 1945-ben tért vissza. 1937-1939-ben harcolt a spanyol polgárháborúban. 104 Laszab Ferenc (1887-1970). A csehszlovák munkásmozgalomban tevékenykedett, a szociáldemokrata, majd a kommunista pártot szervezte. 1937-1939-ben részt vett a spanyol polgárháborúban. 1943-tól a szovjet Vörös Hadseregben harcolt. 1945 után Csehszlovákiában élt. ins Márton József (1910-1987). 1943 decemberében került a Szovjetunióba. Rákosi ajánlásával jelentkezett a Vörös Hadseregbe. 1945-ben hazatért, a Nemzeti Segélynél dolgozott. 1947-ben az MKP apparátusába került. 106 Molnár János (1908-1980). 1944 tavaszán munkaszolgálatosként került ki a keleti frontra, ahol július 24-én fogságba esett. Elvégezte a szjvatosinói partizániskolát, és Nógrádi Sándor csoportjában került bevetésre. 1945 után a Belügyminisztériumban dolgozott, onnan ment nyugdíjba 1963-ban. 107 Földes Pál (1900-1975). A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiában élt, ahonnan 1929-ben tért haza. A Csepeli Posztógyár igazgatója és a KMP technikai apparátusának vezetője volt. Többszöri börtönbüntetés után 1940-ben illegálisan a Szovjetunióba távozott, ahol rövid ideig textilgyári főmérnök. A háború alatt különböző partizánosztagokban harcolt, majd 1944 decembe-
