Századok – 1998
Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633
658 DOKUMENTUMOK 658 szemben és éreztetik, hogy ők a vezetők. De én ezzel nem törődöm, ha ez nekik fontos és szükséges, hogy csinálják, az ő dolguk. Ami engem illett, én dolgozni jöttem és működésemmel el fogom érni azt, amire a pártnak szüksége van. Számomra ez, és nem a vezérkedés a fontos. Gerő írt egy beadványt Zsukovnak8 6 a magyar csapatok politikai és morális helyzetéről.8 7 Ennek egy másolatát maga is megkapja. Ebből a beadványból látni fogja, hogy mi a helyzet. Két nappal ezelőtt egy itteni táborban 34 tiszt és 1200 magyar katona, egy alezredes is beadvánnyal fordultak Sztálinhoz, melyben kérik egy magyar katonai alakulat felállítását a Szovjetunió területén.88 Talán ennek is lesz valami hatása. Reméljük, hogy lesz légió! Rákosi elvtárs gyakoroljon állandó nyomást a PURKK-ára, hogy küldje gyorsan az általunk indítványozott embereket. Emberekre tényleg nagy szükség van. Ha több ember lesz itt, nagyobb lesz az eredmény. Véleményem szerint sokkal erélyesebben kell a Kossuthnak a németek garázdálkodásáról az országban írni. Az anyagból látni fogja, hogy viszik a paraszttól a lovat, szekeret, tehenet, élelmet. A parasztság az az osztály, mely elsősorban érzi a német megszállás következményeit. Ezért nagyobb figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek. Minden jel arra mutat, hogy a német megszállás elleni zendülés, aktív harc a faluból fog kiindulni. A falu elégedetlensége a partizán mozgalom melegágya Magyarországon. A mi embereinknek is azt kell ajánlani, hogy részben menjenek a falvakba és szervezzék meg a falu ellenállását. Természetesen ez nem jelenti a munkásosztály szerepének lebecsülését avagy a munkásosztály mozgósításának elhanyagolását, de számolni kell az adott helyzettel. A tisztek a hadseregben azzal mentegetőznek a legénység előtt, hogy Magyarország két rossz között, a német és a bolsevik veszély között volt kénytelen választani. A kisebb rossz a német volt, mert a bolsevikok istentelenek, felgyújtják a templomot stb., stb. Erre az érvre válaszolni kell. Van olyan érv is, hogy ami történt, az nem megszállás, hanem segítségnyújtás! Nagyon bosszantó, hogy a „szellemhang" egyetlen krákogás. A guta környékez amikor a rádiónál hallgatom. Ha technikailag nem sikerül a dolgot megoldani, akkor be kell szüntetni, mert csak kompromittál és nevetségessé tesz bennünket. Ezt a javaslatot nehéz szívvel teszem, de más kiút nincs. Hogy megy maguknál a munka? Az első levelemben felvetettem, hogy jöjjön ide egy rövid időre. Ebben a levelemben csak megismételhetem ezt a javaslatot. Szükség, nagy szükség van rá. Magának, mint a párt vezetőjének, ide kell jönnie, hogy egy magyar párt jelleget is adjon az itteni munkának, és hogy tisztázzunk és rendezzünk egy sor kérdést. Magának nem szabad elszigetelődnie egy itteni munkától. Ellenke-86 Zsukov, Georgij Konsztantyinovics (1896-1974) - a Szovjetunió marsallja. 1941-ben néhány hónapig vezérkari főnök és belügyi népbiztoshelyettes. 1941-1945-ben a leningrádi, a nyugati, az 1. ukrán és az 1. belorusz front parancsnoka, a hadsereg főparancsnokának helyettese. 1955-től 1957-ig hadügyminiszter. 1952 és 1957 között az SZKP KB tagja, 1957 júliusától októberig elnökségi tag. 87 Ez a beadvány sajnos nem áll rendelkezésünkre. 88 1944. május 14-én a 22. számú zaszlavi hadifogolytáborban tartott gyűlés résztvevői a következő levéllel fordultak Sztálinhoz: „Fegyverrel a kezünkben akarunk harcolni Hitler és Horthy ellen, hazánk felszabadításáért. Kéljük, hogy biztosítsa számunkra ennek lehetőségét. Kéljük, hogy engedélyezze magyar harci egység létrehozását a Szovjetunió területén." Lásd: A. I. Puskás: Átállás előtt és után. História Évkönyv, 1984. 133.
