Századok – 1998
Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633
DOKUMENTUMOK 645 Kéljük arra is, hogy M[anuilszkij]3 9 elvtárssal beszélje meg a lapszerkesztőség összetételét, hogy az megerősíthető legyen. Addig is itteni megbeszéléseink alapján szervezeti előkészületeket teszünk arra, hogy mielőbb kibocsáthassunk egy-két próbaszámot a „Magyar Újságból".4 0 Röplapokként akarjuk terjeszteni. Jó iskola ez az igazi üjsághoz, és felkészülünk egyben a további számok kibocsátásához. A magyar néphez írt röpiratot, amit itt nagyon jónak találtak, egészen Debrecenig terjesztik. Gerő ma ír egy röpiratot a VII. hadtest katonáihoz. Visszatérve a káderekre: javaslatba hozom különböző felhasználásra a Steinmetz testvéreket,41 a komszomolka Landler lányt, a Varjas fiút. Olyanok is kellenek, akik nem egészen jól beszélnek magyarul, illetve inkább csak értenek, mint például az én Marci fiam4 2 és még néhány. Szükségünk lesz a fiatalabbik Valalkik lányra, a fiatalabbik Palotás lányra, és még vannak elegen hasonlóak. Kérjük őket a rendelkezésünkre. [Az említett személyeket nem sikerült azonosítani - B. M.] Évával4 3 Kievben találkoztam. A partizán kórházban feküdt súlyos reumával.44 Már egészséges. Rövidesen velünk lesz. Kovács ristván] ésDékány4 5 Rovnóban vannak. Nagyon jól viselték magukat, és talán kitüntetést is kapnak.4 6 Hamarosan ők is itt lesznek nálunk. Fazekas4 7 Dubnóban van kórházban. Ugyanott van Domonkos4 8 is. 39 Manuilszkij, Dmitrij Zaharovics (1883-1959) - 1922-től a Komintern munkatársa, 1924-ben a KI Végrehajtó Bizottsága elnökségének tagja, 1928 és 1943 között a Komintern titkára. 1942-1944-ben az SZK(b)P-ben és a Vörös Hadsereg Politikai Főcsoportfőnökségén dolgozott. 1944 és 1953 között a Népbiztosok Tanácsának, illetve a Minisztertanács elnökhelyettese és az Ukrán SZSZK külügyi népbiztosa, ill. külügyminisztere. 40 A Magyar Újság, mint a Vörös Hadsereg magyar nyelvű lapja csak 1944. szeptember 26-án indult meg Lvovban; a 4. Ukrán front adta ki, főszerkesztője Illés Béla, szerkesztője Kassai Géza volt. 41 A Steinmetz-testvérek közül csak Miklósról van adatunk. Steinmetz Miklós (1913-1944). A család 1920-ban emigrált, előbb Jugoszláviában, majd Argentínában, 1932-től a Szovjetunióban éltek. Steinmetz Miklós elvégezte a nemzetközi Lenin Iskolát, majd a Frunze Katonai Akadémiát és 1936. és 1939. között Spanyolországban harcolt. A Nagy Honvédő Háborúban önként jelentkezett szolgálatra, részt vett a magyarországi harcokban. 1944. december 29-én parlamenterként Vecsés határában halálos sebet kapott. 42 Weinberger Márton. Előfordul a levelekben még Vadas családi névvel is. 43 D. Kardos Eva (1924-). (Rákosi Évaként is előfordul a neve), Rákosi Mátyás unokahúga. 1932-ben került a Szovjetunióba. 1943-ban rádiótávírász-tanfolyamot végzett és 1944 elején a Naumov-partizánegységhez került. Később partizániskolai tolmács, ill. előadó. 44 A kórházba kerülésről és Vas Zoltánnal történt találkozásról 1. D. Kardos Eva: i. m. 112-122. 45 Valószínűleg nem Dékány, hanem Dékán István, akit Vas Zoltán emleget, s aki valóban kapott partizán kitüntetést. Létezik azonban egy Dékány [Diamant] Sándor is, aki szintén partizán volt. 46 Kardos Éva visszaemlékezése szerint 1944 jűlius közepén tizenkét magyar partizán kapta meg a „Honvédő Háború Partizánja" kitüntetés első fokozatát. D. Kardos Éva: i. m. 131. 47 Fazekas József (1905-?). 1930-tól a Román KP tagja. 1931 és 1941 között illegalitásban élt. 1941 augusztusában letartóztatták, 15 évre elítélték, majd 1942 novemberében büntetőszázaddal a frontra vitték., ahol 1943 januárjában szovjet fogságba esett. A Naumov-partizánegységben harcoló magyar csoport parancsnoka, majd 1944 júniusától propagandista a 4. Ukrán Frontnál. 48 Domonkos Ferenc (1910-1976) bányász, katonatiszt. 1929-től tagja a kommunista mozgalomnak. Büntetőszázaddal került a keleti frontra, ahol 1942-ben átszökött a szovjet csapatokhoz. A krasznogorszki antifasiszta iskola elvégzése után 1943 végétől több partizánbevetésben vett részt. 1945-ben hazatért, 1949-ig MKP ill. MDP pártszervező. 1949-től 1953-as nyugdíjazásáig katonatiszt. 1958-ban reaktivizálták, 1962-ben vonult végleg nyugállományba.
