Századok – 1998

Közlemények - Apor Péter: A népi demokrácia építése: Kunmadaras 1946 III/601

630 APOR PÉTER tendőnek tekintett. A magyarázat abban jelölte meg a törvény célját, hogy megaka­dályozza fasiszta jellegű és államellenes törekvések újbóli felbukkanását. A kunma­darasi pogrom tárgyalása volt az első jogi intézkedés ennek a törvénynek az alapján. A fasizmus kifejezetten ellensége a demokráciának. A népbíróság is osztotta ezt a véleményt: fasiszta cselekedetek nyilvánvalóan képesek mindenfajta demokra­tikus rendszer megdöntésére, hangsúlyozta az ítélet. Ervelése szerint különböző tettek igazi természetét alapvetően a bennük rejlő jellegzetességek mutatják. E megfontolás értelmében rámutatott, hogy fasiszta cselekmények és mozgalmak természetszerűleg ellenségei a demokrácia fogalmának, képtelenek együtt élni, és a fasizmus csak a demokrácia halála után érvényesülhet, tehát a demokratikus rend elpusztítására tö­rekszik.9 8 Fasizmus és demokrácia egymás ősi ellenségei, éppen ezért fasiszta tevé­kenység védelmezése a magyar köztársaságot veszélyezteti, éppen űgy, ahogyan a Weimari Köztársasággal történt, amelyet Hitler fasisztái döntöttek meg, érvelt a bí­róság elnöke. Mindezt figyelembe véve, logikus volt a népbíróság számára, hogy Kun­madarason semmi más nem történt, mint hogy régi fasiszták újra felbukkantak, és akcióba léptek. Az ítélet megállapította, hogy Takács Gergely egy nyilaskeresztes képviselő kortese volt, majd Szálasi kinevezte őrmesterré a háború utolsó napjaiban, Németországban. Nagy János az általa fasizmusra oktatott leventéit mozgósította. Nem csak hogy régi fasisztákjöttek elő újra, hanem az egész falu visszament a fasizmus időszakába, 1944-be. A bíróság elnöke szerint, Rosinger agyonverése 1944 uralkodó eszméinek teljes győzelmét bizonyítja. A hat vádlott megtámadta az áldozatot, és addig ütötték egy bottal és egy nagy kővel, amíg meg nem unták. Vérében úszva hagyták ott, megállapítva, hogy soha nem eszik már fehér kenyeret. A bíróság elnöke a következőképpen idézett föl egy másik jelenetet: „Weinberger Ernőék az árokban hevernek véresen, a tömeg hordja szét a zsírt, szalonnát, árukészletet. Tökéletes az 1944-es hangulat."99 A pártközi értekezlet határozatát fasiszta tettként magyarázta, kijelentve, hogy Kunmadarason tökéletesen megszűnt az államrend: csak a depor­táltakra váró vagonok hiányoztak. Ezeknek a megállapításoknak az értelmében, ami Kunmadarason történt, nem volt más, mint hogy fasiszták újra eljátszották szerepüket, ezúttal a magyar köztársaságot támadva. Egy történelmi per célja a történelem belsővé, azaz személyessé tétele, vagyis a történeti elbeszélés személyes tapasztalatokká való alakítása. A tárgyalás dráma, ahol a társadalmi valóság megszületik, újraalkotódik, és előadatik.10 0 Nagy első tár­gyalásán az ítélet a történelmet idézte: a vádlottat a második világháború fasisztáival hozta kapcsolatba. A kunmadarasi pogrom perében ugyanez a technika figyelhető meg. „A mozgalom vezetőinek, szervezőinek kiülhetett arcára a torz mosoly; amit akartak, beteljesedett: Kunmadaras község az idő szekerén visszament az 1944. év fasiszta és nyilas korszakába, s egynémely lakói úgy cselekedtek, mint az akkori fasiszta és nyilas gonosztevők."101 A népbíróság számára a kunmadarasi események a második világháború különböző történéseit idézték fol. Az értelmezési folyamat során a náci pogromok és a kunmadarasi zsidóüldözés között közvetlen összeköttetés 98 V 560323/2, az ítélet 59-60. 99 V 56032/1, a bíróság elnökének különvéleménye 100 Popular Trials. Szerk.: Robert Hariman. London - Tuscaloosa, 1990. 1-16. 101 V 56032/2, az ítélet 46.

Next

/
Thumbnails
Contents