Századok – 1998
Közlemények - Palasik Mária: A szólásszabadság deklarálása és korlátainak kezdetei Magyarországon (1946–1949) III/585
A SZÓLÁSSZABADSÁG MAGYARORSZÁGON 194&-1949 KÖZÖTT 599 A köztársasági elnök rágalmazása Elvétve, de akadt olyan eset is, amelyre az 1946:VlI. tc. 7.§. alapján került sor. Ez rendelkezett ugyanis a köztársasági elnök ellen tisztsége idején és annak megszűnte után elkövetett rágalmazásokról. Az egyik ügyben V. Ilona Budapesten 1946 nyarán kijelentette: „A jelenlegi kormányzat nem sokáig marad, rövid időn belül valamennyien lógni fognak Tildyvel együtt." A 26 éves nő előzetes letartóztatásban is volt emiatt. Azonban a két tanú visszavonta a vallomását, s a népügyész megszüntette az eljárást.77 G. R. Zoltán Egerbocs községben a bíró lakásán folyó beszélgetés során 1946 augusztusában tette a következő megjegyzést: „Le vagytok sz...a a kisbírótól a miniszterig, ez nem demokrácia, ez semmi. Ti Rákosiban bíztok, hogy ő megvéd benneteket, de gazemberek vagytok vele együtt mindnyájan." Bár Tildy Zoltán neve,és tiszte el sem hangzott, a népbíróság bűnösnek találta a köztársasági elnök sérelmére elkövetett rágalmazás vétségében, s ezért 2 hónapi fogházbüntetésre, 3 évi politikai jogvesztésre ítélte, melynek végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette.-78 A NOT az ítéletet megerősítette.79 H. Julianna rákoskeresztúri lakos ellen hivatalból indult vizsgálatot a népügyész a következő indokkal szüntette meg: „1946. december 5-én a köztársasági elnök útvonalának biztosítása alatt a terhelt azt a kijelentést tette, hogy megint valami nagy kutyát fogadnak. A magyar nyelvben a magasállású személyekre vonatkozólag sértő szándék nélkül is használatos a „nagy kutya" elnevezés. Miután a terhelt más kifejezést, amelyből sértő szándékra lehetne következtetni, nem használt, különös tekintettel arra, hogy nem nyert megcáfolást a terhelt azon védekezése, mely szerint nem is tudta, hogy ki fog arra utazni, a nyomozást meg kell szüntetni, miután bűncselekmény nem forog fenn."8 0 Ami nem fér bele a paragrafusokba Van a népügyészségek és népbíróságok elé került eseteknek egy különleges típusa, melyekben a szovjet hadseregre, a Szovjetunió politikai berendezkedésére és Sztálinra tesznek különböző megjegyzéséket a gyanúsítottak. Ezekben az ügyekben kimutatható egyfajta bizonytalanság, hiszen nincs jogszabály, ami alapján az eljárást meg lehet indítani. Például R. Mátyás Gyulán tréfásan megjegyezte: „Amíg Jézus Krisztus lesz felakasztva, addig dicsértessékkel kell köszönni, ha Sztálin lesz felakasztva, akkor úgy kell köszönni, hogy szabadság."8 1 Vagy a már fent említett N. Imre szavai szerint: „Oroszországban a népet Sztálin rabszolgaságban tartja, ahol csajkából eszik az ételt és ezért is sorba kell állni."8 2 A népügyész az első esetben azzal az indokkal terjesztette fel a minisztériumba a nyomozást megszüntető határozatot, hogy nincs olyan jogszabály, mely „idegen államfő sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége miatt büntető szankciót helyezne kilátásba".8 3 77 MOL JGY XIX-E-1-1 83. d. 78 Uo. ítélet: 1947. jún. 21. 79 MOL JGY XX-4-b 71. d. ítélet: 1948. okt. 4. 8(1 MOL JGY XIX-E-1-1 83. d. 81 Uo. 82 Uo. 83 Uo. 82. d.
