Századok – 1998

Történeti irodalom - Polska y Wegry w kulturze i cywilizacji europejskiej (Ism.: Niederhauser Emil) II/513

516 TÖRTÉNETI IRODALOM András a szocializmus mindennapi kultúrájának továbbélését vizsgálja. Sok minden átöröklődött a rendszerváltás utáni időszakra. Szélesebb perspektívába állítva úgy látja, hogy az európai kultúra 1789 óta válságban van, ennek egyik terméke a kommunizmus. A pártállami korszak mindkét országban demoralizálta a társadalmat, de a lengyeleknél a Szolidaritás ezen segített, a magyaroknál csak 1956 emléke. Mindkét társadalomban identitás-válság van, de talán tudtunkon kívül már készülődik valami új. Engelmayer Ákos azt mutatja be, hogyan vált hivatalossá a népdal és a néptánc Magyarországon 1945 után, ennek megfelelően unalmassá és taszítóvá. A táncház-mozgalom viszont az 1960-as évek végétől a hatalommal szemben segített a nemzeti identitás megőrzésében. Pap Pál a lengyel és a magyar fdm kapcsolatait foglalja össze, ez az 1914 előtti galíciai filmgyártás hatásával kezdődik. A kölcsönös ismertség eléggé jónak mondható, bár a problematikus, a hatalom által nem kedvelt filmek nem mindig juthattak el a másik félhez. Rafal Wisniewski, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója a kulturális kapcsolatok múltját és jövőjét foglalja össze. Ezek a kapcsolatok erősek voltak, de az 1980-as években, rossz sztereotípiák miatt inkább valamiféle eltávolodás következett be. A lengyeleknél nem sok szó esett a magyar kisebbségekről. 1989 előtt Lengyelország kissé a nyugatot jelentette Magyarországon, de utána már közvetlenül is tanulmányozható lett, Lengyelországban nincs magyar kisebbség, így az érdeklődés elhalványult. Erősíteni kellene az összetartozás tudatát. Nincs elég kutatás a párhuzamos fejlődési vonalakról és a kapcsolatokról. Kölcsönösen az európaiságot kellene jobban figyelembe venni. Végül Emil Brix, volt krakkói osztrák főkonzul az új európai kontrasztokról szólva azt emeli ki, hogy a liberális és a nemzeti (konzervatív vagy kommunista) tábor harcából kellene találni valamilyen harmadik utat a nacionalizmus és az európai eufória között. A lengyelek és a magyarok közt sok a kapcsolat, nincs közös határ, ezért nincsenek problémák. Mindkét nemzet esetében vannak osztrák emlékképek, Galíciában Ferenc József, Magyarországon Erzsébet királyné. Vagyis Ausztria is adott valamit a kapcsolatokhoz. Nagyon tartalmas kötet ez, mint a futólagos tartalmi ismertetés mutatja. A korábbi korszakok vonatkozásában különösen lengyel részről sok új adattal ismerkedhet meg az olvasó, az újabb korok esetében inkább a kölcsönös tájékoztatás dominál, bár itt sem hiányoznak új eredmények. Mint látható volt, egyes kérdésekben ellenkező álláspontok alakultak ki. Ezért nem ártott volna valami ismertetés az esetleges vitákról. Összességében azonban így is figyelemreméltó ez a kötet, talán elmélyültebb kölcsönös kutatásokra is ösztönöz. Niederhauser Emil