Századok – 1998

Történeti irodalom - In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére (Ism.: H. Németh István) II/490

493 TÖRTÉNETI IRODALOM Hahner Péter „Jefferson, a jakobinus?" című tanulmányában Jefferson liberális szemléletű kifakadásainak történeti hátterét vizsgálva szakít az eddigi értelmezésekkel, és az általa megrajzolt reálisabb kép alapján Jefferson mérsékelt demokrataként jelenik meg előttünk, aki főként az állam túlzott nagyságát kívánja csökkenteni, és később született írásaiban mélységesen elítélte a francia forradalom vérengzéseit. Majoros István a 19. századi Franciaország példáján keresztül az étkezés „minőségivé" válására hívja fel a figyelmet, és megpróbálja bizonyítani az elitkonyha és a tömegétkezés egymáshoz közeledését. Magyarország 19. század második felében bekövetkező gazdasági fellendülésének egyik legfontosabb tényezője, motorja volt az ún. szállítási forradalom megindulása, mely során a magyar mezőgazdasági termékek a korábbiaknál jóval gyorsabban és — főként — olcsóbban kerülhettek az európai piacra. Ezt a folyamatot ismerhetjük meg Majdan János és Katus László írásaiból. Kettejük közül Majdán a piaci alapokra épülő vasúthálózat kiépülésében döntő szerepet játszó Baross Gábor életrajzát vázolja fel, míg Katus László a szállítási forradalom legfontosabb állomásait, annak jellemzőit mutatja be. Tanulmányaikból kiderül, hogy a Magyarországon a vasút vált a legfontosabb szállítási eszközzé, megelőzve a hajózást, ami pedig — ahogy ez főként Katus László kutatásaiból kiviláglik — Nyugat-Európában jóval nagyobb mértékben vette ki ebből a részét mint hazánkban. Kupa László a századvég nagy kultúrpolitikusának, Pulszky Ágostonnak a pályáját tárgyalja, elsősorban a felsőoktatással kapcsolatos változtatásokkal és az egyetemeket előkészítő középiskolai (elsődlegesen gimnáziumi) oktatásban szükségessé vált reformokkal kapcsolatban. A Pulszky munkáit elemző tanulmányból azonban talán hiányzik a téma tárgyául választott politikus kortársi gondolkodóinak, továbbá az őt követő nagy kultúrpolitikusok — gondolok itt elsőként Klebelsbergre, aki nagyjából hasonló gondolatokat valósított meg a közép- és felsőoktatásban — e témakörben vallott gondolatainak ismertetése. Magyarország 20. századi történetének egyik, utóhatásaiban is meghatározó momentuma volt az I. világháborút lezáró trianoni béke. A magyar fél a béketárgyalásokra egy sok tekintetben ma is hiteles felmérésekkel rendelkező, több kötetet kitevő dolgozatot készített el, amelyet Szarka László a történetiség szempontjából vizsgált meg kimutatva, hogy — noha az elaboratum a Monarchia külügyeibe való bele nem szólását, az ausztriai házzal szembeni ellenzékiséget hangsúlyozta — a szövetséges hatalmak a számukra megfelelőbb nemzetiségek által előterjesztett történeti alapokra hivatkozva utasították el a magyar történeti érveket, mintegy új politika-történeti hivatkozási alapot teremtve ezzel. Úgyszintén az I. világháborút követő évek külpolitikáját vizsgálta Tilkovszky Lóránt, aki a Magyarországon újonnan berendezkedni kényszerült osztrák követség jelentéseinek tükrében járta körül a 20-as évek Magyarországának külpolitikai megítélését, azokat a próbálkozásokat, amelyek ebben a teljesen új és szokatlan politikai szituációban a magyar külpolitikában újra és újra felbukkantak. Gömbös Gyula politikájának „eszmei" hátterét tárgyalja Vonyó József, aki felhívja arra az olvasó figyelmét, hogy ugyan Gömbös nem elsősorban eszmeiségével tűnt ki a magyar politikai életben, lévén elsősorban gyakorlati ember, de retorikájában alaptézisként bukkan fel a „nemzeti gondolat", amelynek — mint a szerző tanulmányából kiderül — elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiában, és annak hadseregében minduntalan felbukkanó zsidóellenesség és a magyar „fajra" jellemző tényezők (elsősorban a mezőgazdaság) képezték legfőbb argumentumait. A nagy gazdasági válság legnagyobb hatású elméletévé John Maynard Keynes angol közgazdász elképzelései váltak, amely elsősorban a kereslet növelésével igyekszik a financiális válságokat megoldani. Kaposi Zoltán vizsgálataiból kitűnik, hogy eleinte ugyan az angol kormány a hagyományos módon kívánta a szigetországba begyűrűző válságot kezelni, ám az angol központi bank intézkedései arra mutatnak, hogy a pénzvilág elfogadta Keynes gondolatait, és — ahogy azt a tanulmány részletesen leírja — lassan kilábalt a 20. század egyik legnagyobb gazdasági krachjából. A világháborút lezáró korszakra a kötetet záró két tanulmány irányítja az olvasó figyelmét, melyek közül Harsányi Iván a francóista Spanyolországnak a 70-es évekig történő fennmaradásának körülményeire, okaira igyekszik fényt deríteni, kiemelve a spanyol fél politikai engedményeinek, illetve a nyugat-európai és amerikai gazdasági érdekeket. Gyarmati György tanulmányában pedig az 1945 folyamán felbukkanó önálló, ám természetesen szovjet típusú államrendszerre épülő Erdély-tervezetek, remények politikai hátterére világít rá, kimutatva hogy a Szovjetunió látszólagos támogatásával kidolgozott tervek csupán Magyarország és Románia sakkbantartásához voltak szükségesek.