Századok – 1998

Történeti irodalom - In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére (Ism.: H. Németh István) II/490

491 TÖRTÉNETI IRODALOM Hunyadi Mátyás koronázásához és annak legitimációjához szolgál újabb adalékokkal Jankovits László tanulmánya, amely a magyar követ — feltehetően Kosztolányi (Policarpus) György — 1458. évi Firenzében végzett tárgyalásainak rövid összefoglalását tartalmazza. Az érdekes feljegyzés és a követség valószínűsíthető vezetője személyének briliáns megfejtése mellett azonban hiányzik a forrásnak a magyar külpolitikai törekvésekbe, az adott szituációba való beágyazása. Ezt, ha röviden, de talán az adott keretek között be lehetett volna mutatni. A középkorban az egyes városokat védőszentjeik testesítették meg. Erre mutatnak egyes korai várospecsétek (ennek egyik legkorábbi magyar példája Kassa 13. századi sigilluma), továbbá az adott szenthez kapcsolódó szokások és a hitélet egyes területei. Ezt a problémát mutatja be Ladányi Erzsébet, nyugat-európai példákat nagy mennyiségben felvonultatva, aki az államok, illetve védőszentjeik kánonjogi hátterének vizsgálatát követően elemzi a város és égi patrónusa közötti kapcsolat művelődés- és eszmetörténeti hátterét. Tanulmánya végén a szerző kimutatja, hogy az egyes államokhoz hasonlóan a védőszentek a városok számára is egy elvont fennhatóságot jelentettek, akik mintegy jogi „személyként" testesítették meg a várost - főként más jogigényekkel szemben. Draskóczy István az itáliai kereskedők 15. századi kisebb kereskedelmi ügyleteinek feltérképezéséhez nyújt újabb adatokat az Ozorai Pipoval Magyarországra érkező, és elsősorban a sóigazgatásban fontos szerepet betöltő Angelo és Odoardo Manini adósjegyzékének elemzésével. A két firenzei származású kereskedő által feljegyzett összeírásban főként a Partium és az erdélyi vármegyék köznemessége, a mezővárosok paraszt-polgárai és egyes falvak jobbágyai részére adott hitelek szerepelnek, további adalékul szolgálva a régió társadalomtörténetéhez. Tanulmányából is kiemelkedőnek tűnik a mezővárosok és a falvak vagyoni tagozódásához kitűnő adatokkal szolgáló felismerések, és jónak mondhatók a mezőváros és a falu elválasztására alkalmazott kategóriák is. A Borsa Gedeon által korábban megtalált 1515. évi szinodális könyvről tartott előadást Solymosi László, aki emellett a szinodális könyvek szerepét és a magyarországi hasonló tárgyú kézikönyvek egyháztörténeti hátterét is bemutatja. A 15. században Szécsi Dénes által kiadott zsinati határozatgyűjtemény fontosságát hangsúlyozva a szerző kiemeli annak demográfiai és eszmetörténeti jelentősége mellett a kötet egyháztörténeti újdonságait is: az előírások között ugyanis megjelennek az egyházreformra utaló jelek is (két szín alatti áldozás, a liturgia során az anyanyelv használata stb.) Nógrády Árpád tanulmányában Kanizsai László kapuvári-sárvári uradalmának fennmaradt elszámolásait elemezve arra a látszólagos ellentmondásra kereste a megoldást, amely az állandó jellegű census és a nevében is időlegességére utaló taxa extraordinaria nagysága és az uradalomban betöltött szerepe között feszül. Vizsgálatai során, melyekbe bevonta a gyulai és a hunyadvári uradalmakat is, a szerző kimutatja, hogy a teleknagyság és a vagyon közötti, a középkor végére már jelentőssé váló különbségek miatt szükség volt egy olyan adófajtát bevezetni, amely a vagyont véve adóalapul reálisabb terheket rótt a jobbágyság különböző társadalmi rétegeihez tartozó családokra, és a censusnál jóval magasabb jövedelemhez juttatta a földesurat is. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy az utólag talán túl nagynak tűnő adók nagysága lényegében az ország területén mindenhol egységesnek és a parasztság számára elviselhetőnek mondhatóak voltak. Szakály Ferenc Pécs török uralom alá kerülésének eddig fehér foltjait színezte be, bemutatva az Oszmán Birodalom 1536-tól egyre intenzívebb törekvéseit, illetve I. Ferdinánd ellenlépéseit. A széles levéltári forrásokra épülő elemzésből kiderül, hogy az ekkoriban még egyáltalán nem kiépült új védelmi rendszert helyettesítő intézkedések végrehajtásával megbízott csapatok azonban a többek között Pécs ellen 1543-ban meginduló oszmán haderővel szemben a lehető legrosszabbul vizsgáztak: a várost harc nélkül, azt kifosztva adták át a törököknek. Barta Gábor szorosabb kutatási területéhez kapcsolódva Oborni Teréz a Fráter György halálát követő néhány esztendő Habsburg pénzügyigazgatásának eddig még szinte teljesen ismeretlen, kormányzattörténetileg viszont igen fontos részleteivel ismerteti meg az olvasót. Tanulmánya az erdélyi királyi jövedelmek teljes áttekintését, és a Haller Péter vezetése alatt álló királyi kamarai szervezet felépítésének legteljesebb rekonstrukcióját nyújtja számunkra. Varga J. János az eddigi kutatások összegzésével a középkori familiárisi rendszer 16. századi átalakulását ismerteti, kitérve annak társadalomtörténetileg igen fontos aspektusaira, illetve a nagybirtok 16-17. századi megerősödésének okaira is. A velenceiek és a spanyolok il mare nostre-jának megtörésében az angol kereskedők révén a Hispániái-félsziget uralkodóival ellenséges szigetország a 16. században kezdte meg földközi-tengeri expanzióját. Ennek egyik igen fontos momentuma volt a törökökkel folytatott hadianyag-ke-