Századok – 1998

Kisebb cikkek - Majdán János: Vasúti ügyek 1848-ban az első felelős magyar minisztérium működéséig II/457

475 KISEBB CIKKEK M aj dán János VASÚTI ÜGYEK 1848-BAN AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR MI­NISZTÉRIUM IDEJÉN A magyar polgári átalakulás előké­születe során a nemzetgazdaság ágazatai közül a közlekedési ügyekről készült át­fogó fejlesztési terv. Az a különleges hely­zet állt elő, hogy az új szállítási eszközök (gőzhajó, vasút) rövid ideje jelentek csak meg Magyarországon, mégis ezek további fejlesztését kívánta siettetni Széchenyi István az 1848-as esztendő első napjaiban közreadott tervezetében. Tervezet és törvény a közlekedési ügyekről „A mélyen tisztelt egybegyúlt orszá­gos Rendeknek" bemutatott tervezetet az országgyűlés és a nemzet „legkisebb de leghűbb szolgája" tette közzé. Bár Szé­chenyi István saját nevével jegyezte a köz­readott 136 oldalas könyvet, s annak el­készítésében személyesen vett részt, de a részletek kidolgozását egy szakértői gárda végezte el.1 Az a Kovács Lajos vezette az öt fős csoport munkáját, aki majd az el­képzelések gyakorlati megvalósításában a gróf legnagyobb támasza lesz 2 A sokszor és sokféleképpen elemzett „Javaslat" át­fogó közlekedésfejlesztési összefoglaló. A szerző hét fejezetben tárgyalja a legfon­tosabbnak tartott közlekedési átalakítá­sokat. 1 „Gróf Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848." 2 A szakértői csoport munkájában résztvettek: Sasku Károly, Clark Ádám, Csányi Dániel, Tasner Antal és Burján János. Legutóbb közreadta: Dr. Udvarhelyi Dénes: A magyarországi vasüti közle-Az előszóban máig érvényes megál­lapítást rögzített: „Közlekedések nem ké­pezik az országok velejét, de csak oly ha­tásuk van, mint valami élő test vérerei­nek." A hálózat működésének fontossága ezzel a hasonlattal — az új eszközök is­meretlensége ellenére — minden olvasó és érintett számára világossá vált. A rész­letek elemzésekor mind a külföldi, mind a hazad állapotokat rögzíti a tanulmány, s a vasútnak ad előnyt. Az országban fő­vonalakat, másodrendű és harmadrendű vonalakat javasol építeni, melyek folyta­tásaként közúti hálózat létesülne - ha­sonló besorolás alapján. A fejezet a csa­tornák és a folyók jelentőségét felismerve azok szabályozását és hajózhatóvá tételét is részletesen bemutatja. A vasútfejlesztési elképzelések alap­ján „kijelölt négy fővonal országunkat majdnem egyenlő részre osztja." A leg­fontosabb vasutak metszésében található Budapest, „... az ország szíve, melynek irányába, úgy lehet tekinteni az egyes köz­lekedési vonalakat, mint megannyi főeret, mely a szivbül a vérforgást az ország vég­határáig eszközli." A közlekedésfejlesztési tervek közzé­tételét sürgették azok a korábbi országy­gyúléseken elfogadott törvények, melyek alapján a vasútépítés Magyarországon megindult.3 E két törvény alapján ma­gánvállalatok szervezték, építették és mű­ködtették a hazai vaspályákat. A Széche­nyi István nevével fémjelzett „Javaslat" szerint a költségek fedezésére külön kedés politikai és gazdasági előfeltételeinek kiala­kulása. In.: Magyar vasúttörténet 1. kötet Buda­pest, 1995. 47. p. 3 1836. évi XXV tc. és az 1840. évi XVIII. és XL. tc. Magyar törvénytár, 1836-1867. évi tör­vényczikkek. Budapest, 1896.

Next

/
Thumbnails
Contents