Századok – 1998
Közlemények - Sarnyai Csaba Máté: Úrbéri kárpótlás és/vagy arányosítás. A szekularizációs törekvések püspökkari értékelése 1848 végén II/397
ÚRBÉRI KÁRPÓTLÁS ÉS /VAGY ARÁNYOSÍTÁS 413 Az állami beavatkozás ellenpontja az egyházfők szándéka, amely a kongruát teljesen egyházi kezelésben tartaná, amint azt Rudnyánszky korábban idézett véleménye kifejezte. A két szélső pólus közt látszólag teljes az ellentmondás. Ennek a feloldását majd a Horváth Mihály által megfogalmazott autonómia-elképzelés kapcsán hozzuk szóba. Az ismertetés során külön tárgyaltuk az Esztergomi Főkáptalan véleményét, hisz csak ebben utasítják el egyértelműen az arányosítást, méghozzá a liberális kormányzattal szemben szélsőségesen támadó hangnemben. A decemberi püspöki tanácskozáson megfogalmazott egyházi függetlenség és tulaj donvédelem szándékával egyetértenek, de annak eszközeivel, így az arányosítással is — mint az ellenséges világi hatalommal kötött kompromisszummal — szembehelyezkednek. Szűklátókörű, politikai realitásérzéket és taktikai érzéket egyaránt nélkülöző offenzív szemléletüket jól tükrözi az a mondat, „hogy az egyház függetlensége, a világi kormány szeszélyes, önző s ellenséges befolyása alá vettessék, nem más és nem több kívántatnék, minthogy a világi kormány befolyásával a papi jövedelmek általános arányosítása initiáltassék...." A Prímási Főkáptalan levelének hangja és viszonyulása a liberális polgári kormányzathoz azért is fontos, mert teljes mértékben előlegezi Hám János érsek véleményét és érveit, amidőn ő a visszatérő Habsburg-közigazgatás fejéhez fordul, s éppen az elveszett úrbéri jövedelmekkel kapcsolatos egyházi kártalanítás tárgyában.53 Az úrbéri kártalanítás jogosságát Hám is az ismert egyházi felfogás érveivel támasztja alá, de érintve az 1848 áprilisi idevonatkozó törvényt, azt „szerencsétlenként" aposztrofálja és az egyházra vonatkozó miniszteri rendeleteket, e tárgyban éppúgy mint általában, „az egyházat főleg mindenben sujtólag ható önkényből" eredezteti. Ez ellen , Jstennek hála a Császári és Királyi Felségnek nagy kegyelme által biztosítva vagyunk ". A kártalanítás, illetve az arányosítás problematikája kapcsán is igyekeztünk — a közös felfogás elemei mellett — rámutatni arra, hogy az egyháznagyok álláspontja számottevő eltérést mutat és nem vonható egyetlen vélemény mögé. Popovics Bazil vagy Hiszár György lényegében elfogadja az új helyzetet. Az Esztergomi Főkáptalan teljesen visszautasít bármilyen egyházvagyoni változtatást. Rövid kitekintésként érdemes megmutatni, hogy a lelkészkedő papság hogyan is gondolkodott az új politikai közegben az egyházi vagyon világiasításáról. A liberális — helyenként radikális — alsópapság megközelítésére jó példa Rónay Jácint véleménye: ,Jtinek sokja van adjon sokat" - úja. A krisztusi adakozó szeretet nevében „mi legyünk az elsők, kik az egyenlőség elve mellett örömmel nyújtjuk oda a felesleget".5 4 A kalocsai egyházmegye és több esperes kerületi gyűléséről megjelent tudósítás is arról számol be, hogy a jelenlévők úgy nyilatkoztak hogy „az egyházi javak és alapítványok megtartása végett pedig nem akarnak a státussal hajba kapni, több biz-53 Hám János hercegprímás levele Szőgyény Lászlóhoz az Ideiglenes Polgári Közigazgatás vezetőjéhez (Szőgyény-iratok) Egyházi, világi papi, szerzetesi oszt. Kútfő 51. sz; Közli: Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia szerepe 1848/49-ben Bp. 1962 П. kötet 67-68. 54 Rónay Jácint cikke In: Hazánk, ápr. 18. Idézi Pál Lajos: Rónay Jácint. In: Századok, 1971. 677.
