Századok – 1998
Közlemények - Gángó Gábor: Eötvös József Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról című röpirata és 1848–49 nemzetiségi mozgalmainak néhány aspektusa II/371
382 GÁNGÓ GÁBOR méért, nyelvéért és nemzetiségéért él és hal, ahogyan apái szent vallásáért is".53 Az Agramer Zeitung névtelen szerzője („egy magyar szerb vagy egy szerb magyar"), akiben a kutatás Jovan Suboticot sejti5 4 , így folytatja okfejtését (melyben a „természetesen" szó a modern nemzetiségi kutatások számos aggályát hagyja figyelmen kívül):5 5 „Mind az osztrák, mind a magyar alkotmány kinyilatkoztatták a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. [...] Az egyes individuumok egyenlőségét a törvény előtt, és természetesen egyes erkölcsi személyekét is, következésképpen a törvényes kiváltságokkal rendelkező és törvényesen elismert nemzetekét is az állammal szemben."5 6 Horvát részről figyelemre méltó Ivan Mazuranic 1848. április 10-i keltezésű röpirata, A' horvátok a' magyaroknak, amelyben a magyar részről is felvett jelszót („»Egyenlőség, szabadság, testvériség« hangzik az egész világban, nálatok és mi nálunk"57 ) szembesíti a horvát követelésekkel, a jelszó puszta jelszó voltára annak untalan ismétlésével világítva rá. Josip Jellacic kiáltványa, melyben a bán — az 1848. május 1-3-i minisztertanács jegyzőkönyvének szavaival élve — „meghagyja [...], hogy [...] az öszvekötést a magyar kormánnyal tüstént szakasszák félbe mindaddig, míg a viszony Horvát, Dalmát, Slav [értsd: Szlavónia] és Magyarország közt szabadság, egyenlőség és függetlenség alapján újra el nem rendeztetik", már egyértelműbben fejezi ki a horvát álláspontot.58 A kiáltvány záró formulája hasonlóképpenjellemző: „Isten óvja királyunkat és nemzetiségünket! Éljen az egyetértés, szabadság és testvériség - miközöttünk!"5 9 Egyenjogúság: egyenlőség A nemzetiségi egyenjogúságra támasztott igény azonban, mint alább kiderül, nem egységében hivatkozik a „szabadság-egyenlőség-testvériség" jelszavára. Az egyenjogúsítás szükségességét a második eszméből, az emberek közötti természetes egyenlőségből vezeti le. „Freiheit, Gleichheit und Brüderlichkeit aller Nationen": ez a mottója Aloys Sembera röpiratának60 a cseh és a német nyelv egyenjogúsításáról (Gleichstellung 53 'Natürliche und moralische Gesetzlichkeit der serbischen National-Tendenz und nationeilen Bewegungen in Ungarn' (Ein ungarischer Serbe oder ein serbischer Ungar), in: Agramer Zeitung, XXIII. Jg. (1848), Nr. 86 (3. August), 395. 54 Horst Haselsteiner szíves szóbeli közlése. 55 Vo. Kelemen János, 'Emberi jogok-e a kisebbségi jogok?', in: Világosság 37 (1996/3.), 38-44. 56 Natürliche und moralische... 57 Mazuranic, Ivan, A' horvátok a' magyaroknak. Felelet az 1848-ik Mártzius és Április magyar hirdetményekre, Zágrábban, Szuppán Ferencz, 1848, 5. Az adatot ezúton köszönöm meg Ress Imrének. 58 Kiss Erzsébet, F., szerk., bev. tan., Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok. Sorozat-főszerk. Varga János. 15.), Budapest, Akadémiai, 1989, 39. A kiáltvány idézett szövege: Pejakovic, Stephan, hrsg. von, Aktenstücke zur Geschichte des kroatisch-slavonischen Landtages und der nationalen Bewegung vom Jahre 1848, Wien, Mechitaristen-Buchdruckerei, 1861, 2. A proklamációban a felsorolás rendje más, a „függetlenség", aligha véletlenül, megelőzi az ,,egyenlőség"-et: „auf neue, dem Geiste der Freiheit, Selbstständigkeit, und Gleichheit entsprechende [...] Grundlagen". 59 Pejakovic, i. m., 3. 60 Sembera, Aloys W, Uber die Gleichstellung der beiden Landessprachen in Mähren, Brünn, 1848.
