Századok – 1998
Közlemények - Gángó Gábor: Eötvös József Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról című röpirata és 1848–49 nemzetiségi mozgalmainak néhány aspektusa II/371
380 GÁNGÓ GÁBOR minden állampolgár szabadsága, egyenlősége, testvérisége".4 3 A magyar korona országaiban e jelszót nemcsak a március 15-i tizenkét pontot záró felhívás („Végül: Egyenlőség, szabadság, testvériség!")4 4 , hanem a magyar kormány hivatalos szövegei is közvetítették. A sajtó lapjain is lépten-nyomon találkozhatott vele a magyarországi közvélemény: a Marczius Tizenötödike legelső, 1848. március 19-i számának vezércikke is ezzel zárul („Szabadság, egyenlőség, és testvéri szeretet"), de ugyanez olvasható az Életképek vagy a Reform fejlécén. „Közös hazánknak jelen évi országgyűlései letették a szabadság, egyenlőség és testvériség alapköveit" - olvashatjuk a minisztériumnak 1848. június 28-án a székelyekhez intézett felhívásában is.4 5 A jelszó az erdélyi románság körében mindenképpen széles visszhangot váltott ki. Az 1848. május 15-i balázsfalvi román gyűlés erre esküszik fel („Én N. N. esküszöm [...], hogy [...] megtartani és védelmezni fogom a mi román hitünket és nyelvünket, valamint a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget"), és petícióját is erre alapozza.4 6 Az illúziók későbbi szertefoszlását jelzi, hogy az erdélyi, magyarországi, bánáti és bukovinai románok 1849. február 25-i egyesített petíciója a nemzetiségi jogokat immár a birodalom fegyveres védelme során szerzett érdemekre hivatkozva követeli.4 7 1848 tavaszán-nyarán azonban még elevenen élt a remény e jelszavak valóra válásáról, bár az értelmezés körül akadtak gondok. Erre enged következtetiú gróf Teleki József erdélyi gubernátornak a robot eltörlését kihirdető 1848. június 17-i rendeletét megelőző elöljáró beszéde, melyet szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmainak szentel. Érdemes hosszabban idézni belőle: szép példája annak, milyen nehézségeket vetett fel a korban a fogalmak naiv, ill. előzetes államtudományi ismereteket feltételező értelmezésének összeegyeztetése. ,,[C]sak ugy remélhetik új polgártársaink új helyzetökben Isten áldását, ha jól megértik s félre nem magyarázzák azon szép dolgokat és szavakat, melyekről már darab idő óta annyit hallottak, melyeknek nevében lépteti őket az ország mostani új helyzetökbe, t. i. a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. Ezen szavakat minden ember emlegeti, de sokan félre értik vagy félre magyarázzák. Tudjátok meg tehát: [...] Az igaz szabadság abban áll, hogy az ember bátorságban bírhassa s szabadon használhassa azt, mie van. Ez pedig csak ugy lehet, ha a törvény mások erőszakától oltalmazza. [...] Hogy kiki valamint birtoka s tulajdona felett szabadon rendelkezhetik, ugy rendelkezhessék ideje s testi ugy mint lelki tehetségei felett, hogy ezeknek mások kára nélküli mire fordítása saját akaratától függjön, s azokból semmi egyes ember ne vonhasson s vehessen el semmit is erőtetve s önkényileg. 43 'Proclamation (1848) der ersten Slavenversammlung in Prag an die Volker Europas', in: Prager Zeitung, Nr. 5. (6. Juli), 1848. 44 Pesti Hirlap 1848, 223. (Martius 17.) 45 Kővári László, szerk.-Gí: Eszterházi [!] Kálmán kiad, Okmánytár az 1848-49-ki erdélyi eseményekhez, Pesten Ráth Mór, Kolozsvártt Demjén László bizománya, 1861, 60. 46 Kővári, i. m, 18-19. és 20, vő. Brote, Eugen, Die rumänische Frage in Siebenbürgen und Ungarn, Berlin, Puttkammer & Mühlbrecht, 1895, 162-3, Beilage No. 10. és 11. 47 Brote, i. m, 175-176, Beilage No. 14.
