Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
28 KOSZTA LÁSZLÓ mint amennyit a kanonoktársai akkor fizettek.22 1 1350-ben pedig Kozma kanonokot említik nótáriusként,22 2 aki két évvel korábban, mint Pozsegából származó klerikus Büki István kalocsai érsek, volt pécsi prépost supplicátioja alapján került be a káptalanba.22 3 A pozsegai hiteleshelyi kancellária azonban éppen a káptalanhoz tartozó személyek kis száma miatt nem lehetett egy teljesen elkülönült, zárt testület. A számos írástípus, a különböző formulák párhuzamos használata inkább azt bizonyítja, hogy a káptalan székhelyén tartózkodók, ha liturgiái feladataik engedték, részt vállaltak a hiteleshelyi oklevélkiadásban is. A privilégiumok megpecsételésénél, ahogy azt az általános gyakorlat mutatja, egyszerre több kanonoknak kellett jelen lennie.22 4 A prépost, mint a káptalan vezetője, a hiteleshely közvetett felügyeletét is ellátta. A tényleges munkába azonban nem szólt bele, főesperesi feladatai — bíráskodás, visitatio stb. — és gyakran viselt egyéb tisztségei nem is tették ezt lehetővé. A pozsegai prépostok közül hárman a királynők alkancellárjai voltak.22 5 Orbász és Lőrinc prépostok alatt Erzsébet anyakirályné és Thomassina szlavón hercegnő udvartartása Pozsegaváron volt, és kancelláriájuk is többször keltezett innen oklevelet. Az (al)kancellárok beosztottjaiknak egy részét bizonyosan familiáris vagy az alájuk tartozó egyházak klerikusai közül választották. Pozsegaszentpéter és Pozsegavár közelsége pedig még inkább megengedi ezt a feltételezést.226 így a prépostokon keresztül más oklevéladó szervekkel is kapcsolatba kerültek a hiteleshelyen dolgozók mintákat, formulákat és új szokásokat vehettek át. A hiteleshelyi munka vezetője az 1290-es évektől az olvasókanonok lett, mint azt a datum per manus formula is jelzi. Közvetlen részvételét az oklevéladásban azonban nem lehet kimutatni, ebből fakadó feladatait, hasonlóan mint az iskola irányítását a scolasticus, a hiteleshelyen a nótárius vette át. A káptalan liturgikus feladatait irányító cantor viszont feltűnően sokszor szerepel hiteleshelyi kiküldöttként. Különösen Péter mester tűnik fel gyakran ilyen feladatok végzésében. 1332 és 1339 között csak ő szerepel külső munkán, s a királynak a zágrábi egyház ügyeiben egy évre kiadott általános mandátumára végrehajtott vizsgálatok teljesítése miatt hosszú ideig is távol kellett lennie a káptalantól. Azt is feltételezhetjük, hogy az általános mandátum érvényességének egész ideje alatt a megjelölt királyi emberrel mindig őt 221 Vat. 1/1. 314-5. A káptalanban a korábbi fizetések szerint egyszerre több Miklós nevű kanonok volt. Koszta 1991. 48-50. 222 Sm. XI. 616-7. 223 Bossányi I. 230. 224 Az esztergomi canonica visitatio szerint a káptalani pecsétet csak nyolc kanonok jelenlétében, akik között legalább három méltóságviselőnek is kellett lennie, adhatja ki a custos. Visitatio capituli E. M. Strigoniensis anno 1397. Közli Kollányi F. in: Történelmi Tár 1901. (a továbbiakban: Visitatio) 96. 225 Orbász és Lukács prépostok özvegy Erzsébet királyné kancellárjai voltak, Fejérpataky 51.; 1349-ben Pál országbíró ítéletlevelében András prépostot királynői alkancellárnak nevezi. Sm. XI. 508-17. A Kun Erzsébet és Nagy Lajos anyjának, Erzsébet királyné kancelláriájára Gárdonyi A.: A magyar kirélyné udvari kancelláriája az Anjouk alatt, in: Turul 33 (1915) 67-71.; Magyar E.: A királynő szerepe a magyar állam igazgatásában 1380-ig. Kézirat Budapest 1967. 19-21. és 38-9. A királynői kancellária fontosságának növekedése Kun Erzsébet idején indul meg. 226 A pozsegai prépostok alatt kelt királynői okleveleket író kezeket esetleg a pozsegai hiteleshely eredetiben fennmaradt okleveleiben is ki lehet mutatni.