Századok – 1998
Tanulmányok - Hermann Róbert: A Drávától Schwechatig. Az 1848 őszi hadiesemények a Dunántúlon és a Felvidéken. 1848 szeptember – november. Jellacic horvátországi csapatainak támadásától Simunich kiszorításáig II/327
A DRÁVÁTÓL SCHWECHATIG 331 kinevezett Csány László egymás után küldte jelentéseit arról, hogy a Horvátországgal szomszédos területeken illír bujtogatok járnak, akik a nemesek ellen lázítják a volt jobbágyokat, s a Muraköz (a Mura és a Dráva folyók által határolt terület) Horvátországhoz csatolása mellett agitálnak. Jellacic Hrabovszkynak adott válasza pedig elővetítette annak lehetőségét, hogy a horvát fél fegyverrel próbál meg érvényt szerezni igényeinek. Szemere Bertalan belügyminiszter ezért június 2-án Csányt Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyék királyi biztosává nevezte ki, s megbízta, hogy a Dráva-vonalán összevonandó 4000 főnyi sorkatonasággal és a rendelkezésére bocsátandó, 14 000 főnyi mozgósított megyei nemzetőrséggel tartsa figyelemmel a túlparton történteket. A 250-290 kilométer hosszú szakaszon ez az erő csak határőrizeti feladatokat láthatott el, s semmi esetre sem volt alkalmas még helyi támadó akciókra sem. A mozgósítás során július közepén azonban ennek a létszámnak a kétszerese, 29 000 fő került a Dráva mentére. A védvonalon található reguláris katonaságot négy sorgyalog zászlóalj, egy honvédzászlóalj, egy vértesezred, két század könnyűlovas (cheveaux légers) és hat század huszár alkotta. A tüzérséget négy üteg (összesen 24 löveg) alkotta. A teljes létszám tehát valamivel meghaladhatta a 35 000 főt. Ez az erő azonban csak július végéig volt ilyen jelentős. Ekkor két sorezredi zászlóaljat és több ezer nemzetőrt a bácskai hadszíntérre vezényeltek át. A későbbiekben újabb huszárszázadok, egy honvédzászlóalj és két század önkéntes érkezett az őrvonal erősítésére. A létszám szeptember elejére a július közepihez képest kb. 10 000 fővel csökkent.8 Ennél is nagyobb probléma volt azonban, hogy a nem magyar kiegészítésű csapatokról kiderült: nem lehet megbízni bennük. A könnyűlovasok tisztjei júliusban rendszeresen átjártak Varasdra, s ott tájékoztatták a horvát tiszteket a beérkező magyar erőkről.9 A vértesek parancsnoka utasította ezredét, hogy egy esetleges magyar-horvát konfliktus esetén viselkedjenek semlegesen.1 0 A drávai őrvonal parancsnokává kinevezett Franz Ottinger vezérőrnagy pedig augusztus elején megparancsolta sorkatonáinak, hogy ha a horvátok betörnének a Muraközbe, ne tanúsítsanak ellenállást, hanem harc nélkül vonuljanak vissza. A parancsról Csány királyi biztos sem tudott. Csány erre lemondott a királyi biztosságról, de még el sem küldte erről szóló levelét, amikor maga Ottinger is bejelentette: leteszi a parancsnokságot.11 Augusztus elejéig Jellacic nem gondolt komolyan a Magyarország elleni támadás megindítására. A határra ekkor még csupán néhány zászlóaljat vonultatott fel, így június elején megszállta Varasdot.1 2 A határőrezredek 1. és 2. zászlóaljainak többsége Itáliában volt, a többiek körében pedig komoly tiszt- és fegyverhiány mutatkozott. Júliusban körutat tett Szlavóniában és a Szerémségben, s sora megnyerte magának az itteni határőrezredeket. Július 19-én Karlóca és Pétervárad között találkozott Hrabovszkyval, s kijelentette neki: nem léphet vissza megkezdett útjáról. Megállapodtak 8 Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp., 1973. 159-169., Aradi; Urbán: Pákozd 66-70., Szőcs: Csány 77-114. 9 Neustädter ezredes, a 7. (bródi) határőrezred parancsnoka Jellacichoz, Várasd, 1848. július 4., 10. KA AFA Karton 1969. A. d. GK i. A. 10 KA AFA Karton 1970 Sonderbestand. Generalkommando in Ungarn 1844-1848. No. 511. 11 Ottinger - Budai főhadparancsnokság, Nagykanizsa, 1848. aug. 5. No. 128., aug. 10. No. 136. HL GK Pr. 1848:520-521.; Aradi 50-52.; Urbán: Pákozd 70-72., Szőcs: Csány 104. Neústaedter II. 47-50. 12 Neústaedter I. 460-461.
