Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
316 MOLNÁR ANDRÁS „Napról napra fontosabb okok mutatkoznak arra, hogy Muraköz a zágrábi püspöki megyétől elcsatoltasson. A 62 000 néptömeg csendes, békés, nyugalmas, hangulata a tisztviselők nem eléggé dicsérhető erélyességükön kívül nagyrészt — egy pár egyént kivéve — az ottani papságnak köszönhető. Miniszter úr dicséretében foglalt ezen elismerés szinte megtette a maga hatását, de ez azon időben történt, amíg a zágrábi püspök távol volt megyéjétől, megérkezése ólta azonban a hangulat változást tanúsít." Újra felhívta tehát Csány a miniszter figyelmét Muraköz elcsatolására, és addig is, míg ez megtörténik, megfontolásra ajánlotta a kottori segédlelkész ügyében beadott petíciót, miután az „egy értelmes néptől eredt, melynek ignorálása [mellőzése] káros, kétségkívül káros leendne a Muraköznek egész népességére nézve".8 4 Válaszul a kormánybiztos leveleire, augusztus 31-én Eötvös arról értesítette Csányt, hogy Muraköz elcsatolásának előkészítésére nézve még a múlt hónap 26-án „álladalmi biztosul" nevezte ki Scitovszky János pécsi püspököt, és utasította a szükséges lépések megtételére.8 5 A kérdés békés rendezése érdekében a rövidesen bekövetkező horvát támadás után, a háborús körülmények között Scitovszky persze vajmi keveset tehetett. Október 14-én azután az Országos Honvédelmi Bizottmány mégis elrendelte a hazaárulással vádolt zágrábi püspök magyarországi egyházi javainak zár alá vételét, és Muraköznek a szombathelyi püspökséghez történő csatolását.8 6 Muraköz átcsatolásáról október 22-én értesítette a prímás Balassa Gábor szombathelyi püspököt, és azt ajánlotta neki, hogy amíg az ügyet a szentszék szabályszerűen elintézi, a zágrábi püspöktől kérjen Muraközre joghatóságot. Balassa azonnal a zágrábi püspökhöz fordult, október 24-i levelére azonban nem kapott választ. A szombathelyi püspök november 6-án megsürgette kérését, mire a zágrábi püspök kereken megtagadta a joghatóságot. A válasznak már csak elvi jelentősége volt, mivel november 11. után a magyar erők amúgy sem tudták huzamosabb ideig ellenőrizni a Muraközt, így annak egyházi hovatartozása tekintetében — Horvátország érdekében — minden maradt a régiben.8 7 Muraköz első megszállása 1848. szeptember 9-én éjfélkor jelentette Csány a kormánynak, hogy Jellacic lezárta a varasdi hidat, ezzel az „ellenségeskedés tettleg megkezdetett", és másnap várhatóan harcra kerül a sor. „Ma reggel még azt írtam, hogy védeni fogjuk Muraközöt, de nem megvédeni — folytatta Csány — igenis védeni fogjuk, de a védelem nem fog mindenütt a szigeten úgy végrehajtatni, ahogy én azt óhajtanám. Igaz, erőnk csekély, pedig Magyarország sorsa hosszú időre itt döntetik el. Nemzetőrseregeink a megyei szerencsétlen eljárás miatt most változtak, és erre számolni látszott az ellenség - ha holnap csakugyan megkezdetik a harc, be is lesz végezve néhány órák múlva, Muraközre nézve. Ez a szegény hü nép ez utolsó órákban is, fájdalmában az elválás előérzetében, hűségének csalhatatlan jelét adja. Nem lehet legkeserűbb érzet nélkül 84 MOL H 103. Nem ikt. fogaim. Csány fogalmazványa Eötvös Józsefhez, Nagykanizsa, 1848. aug. 10.; Szöcs Sebestyén 106. 85 MOL H 103. Komáromban lefoglalt iratok 381.; Szőcs Sebestyén 106-107. 86 Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. (Kossuth Lajos Összes Munkái XIII.) (Sajtó alá rendezte Barta István) Bp., 1952. 1. köt. 198.; Andics Erzsébet-. A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. Bp., 1952. 1. köt. 159-160. 87 Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, 1929. 2. köt. 21-22.
