Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
A MURAKÖZ 1848-BAN 313 a muraközi járáshoz tartozó 23 település és a lövői járáshoz tartozó két község összesen 1426 horvát ajkú választója eltávozott Lendváról, és nem is volt hajlandó oda viszszatérni, a választás helyszínén maradt 54—lövői járáshoz tartozó—település mintegy 1780 választója saját járása főszolgabíróját, Gyika Jenőt választotta meg közfelkiáltással képviselőül.7 7 Zala megye állandó bizottmányának június 17-i ülése elrendelte az eset kivizsgálását. Miután pedig Gyika Jenő — az ingerültség lecsillapítása érdekében — lemondott képviselői mandátumáról, a megye aznap összeülő központi választmánya ismételt választást írt ki június 24-ére. Mind a választás levezetésével, mind az eset kivizsgálásával Csillagh Lajos első alispánt bízták meg, a jelenlévő Csány Lászlótól pedig katonai karhatalmat kértek a választás zavartalanságának biztosítására. Június 24-én azután rendben lezajlott a választás Alsólendván is. Miután Gyika Jenő viszszalépett, és saját híveinek is Horváth Péter megválasztását ajánlotta, a jelenlévők közfelkiáltással választották Horváthot a kerület országgyűlési képviselőjévé. Forrásaink arról sajnos nem tudósítanak, hogy a muraközi horvátok milyen arányban és milyen lélekkel vettek részt e választásban.7 8 A június 15-i lendvai verekedés ügyében lefolytatott vizsgálat eredménye, valamint a megyei alügyész véleménye alapján Zala állandó bizottmányának augusztus 27-i ülése mindössze négy fő felelősségre vonását rendelte el. A cserencsóci plébánost és káplánját a gúnyolódás megkezdéséért, a lenti uradalmi mérnököt pedig kardjának kirántásáért idézték tiszti fenyítő pörbe, míg egy lendvai kanász ellen a szelnicai plébános fejének betöréséért indítottak büntetőpert. Miután Zala megye törvényszékének jegyzőkönyvei, valamint az egyes fenyítő és büntetőperek iratai 1848 őszéről hiányosan maradtak fenn, nem ismeijük az ügy végkifejletét, és azt sem tudjuk, hogy — Zala hadszíntérré válása miatt — a pereket egyáltalán lefolytatták-e.7 9 Muraköz ügye — igaz, más vonatkozásban — szóba került a július 5-én összeülő népképviseleti országgyűlésen is. A képviselőház július 26-i ülésén terjesztették elő Bogdanovics Villibald, Torontál megyei képviselő indítványát, hogy vegyék zár alá a horvátországi pártütést támogató egyházi vezetők, így pl. a zágrábi püspök magyarországi birtokait. Bogdanovics ugyan visszavonta az indítványt, ám Palóczy László miskolci képviselő — a reformellenzék régi, kipróbált harcosa — mégis felkarolta az ügyet. Palóczy előadta, hogy tudomása szerint Zala megyének egy része a zágrábi püspökséghez tartozik, és nem érti, miként lehet ezen megyét a zágrábi püspök kormánya alatt hagyni, amikor a papság minden rendelkezést a püspöktől vár, és azt sem lehet tudni, milyen levelezések folynak közöttük. „Nekünk lehetetlen a zágrábi püspök hatósága alatt meghagyni Zala megye muraközi járását és a többi magyarországi vidéket" - jelentette ki Palóczy, majd azt indítványozta, hogy kérjék meg a vallás és közoktatási minisztert, miszerint amíg a dolgokat rendbe nem hozzák — az országgyűlés további rendelkezéséig — „a magyarországi részeknek a zágrábi püs-77 ZML ÁB jkv. 1848:985., 1674.; ZML Zala megye központi választmányának iratai. A június 15-i lendvai képviselőválasztás jkv-e.; Molnár András: Képviselőválasztás Alsólendván 1848-ban. Lendava-Lendva 1192-1992. Tanulmányok Lendva történelméből. Lendava-Lendva, 1994. 82-83. 78 ZML ÁB jkv. 1848:985.; ZML Zala megye központi választmányának iratai. Csillagh Lajos jelentése, Alsólendva, 1848. jún. 24.; Molnár András: Képviselőválasztás Alsólendván 83. 79 ZML ÁB jkv. 1848:1134., 1674.; Balogh Elemér 206.; Molnár András: Képviselőválasztás Alsólendván 83.
