Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
308 MOLNÁR ANDRÁS csatolt horvát felhívás következtében — mint írta — Muraköz népe egyik napról a másikra aggódva néz a jövő elébe. A felhívást csomókban osztogatták a bukoveci vásárban, a kormánybiztos azonban nem tiltotta meg a határon való átjárást, mert azzal még nagyobb zavart idézhetne elő. ,Д nép még egészen hű hozzánk, azzal óvatosan, és nem terrorismussal szükséges bánni" - figyelmeztetett Csány, majd aggodalmát fejezte ki, hogy a közelgő horvát tartománygyűlés végképp elszakítja Magyarországtól a kapcsolt részeket, és követelni fogja Muraköz Varasd megyével történő egyesítését is. A horvát felfogás szerint Varasd megyétől elrabolt Muraköz tettleges egyesítését — Csány szerint — nem fogják megkísérelni, de az uralkodóhoz felírást fognak intézni. Csány tájékoztatta a miniszterelnököt arról is, miszerint Zala megye egy fiók-bizottmányt rendelt Csáktornyára, hogy a kormánybiztossal együttműködve tartsák fenn a közbiztonságot. Csány a miniszterelnöktől várta annak eldöntését, vajon „szükséges-e Muraközben az eddig kétségtelenül hű hatvanezer néptömegnél — a sors bizonytalan fordulata tekintetéből — egy tekintélyes felvigyázó katonai testület (Observations Chor), és szükséges-e ehhez a dolgok vezetésére miniszteri biztos"?57 A kérdés már június 2-án eldőlt. Az újabb kormánybiztosi kinevezés Csány feladatává tette, hogy a rendelkezésére bocsátott mintegy 4000 főnyi sorkatonaság, valamint a dunántúli vármegyék mozgósítandó nemzetőrsége segítségével katonai szempontból tartsa szemmel, és biztosítsa az ellenséges betörés ellen az ország délnyugati határát képező, hozzávetőleg 250-290 km hosszúságú Dráva-vonalat.5 8 A Dráva-vonal legsebezhetőbb szakaszának Csány a Muraközt tartotta. Június 5-én, ill. néhány nappal később további sorkatonaságot irányított ide: a es. kir. 48., Ernő gyalogezred három századát. Csány azzal indokolta a századok Muraközbe vezénylését a zászlóalj parancsnokához írott levelében, hogy különben „a drávántúli élénk mozgalmak és izgató ingerültség az itteni népességre káros hatást és rendzavarást" idézhetnének elő.59 Július első felében hat dunántúli vármegyéből mintegy 28 000 nemzetőr érkezett a Dráva-vonalra. A muraközi határszakasz védelmét Zala megye nemzetőrsége látta el. Miután Csány a sorkatonaságot Muraköz Horvátországgal érintkező déli, délnyugati szélén — főként a Varasdról Csáktornyára vezető út biztosítására — helyezte el, a zalai nemzetőrség Muraköz északi, északkeleti szélén, a Mura folyó mentén foglalt állást. A július 7-10. körül táborba szálló kb. 6000 főnyi zalai nemzetőrséget előbb teljes egészében a Murán innen, a folyó bal partján állították fel, majd néhány nap múlva a megye több zászlóalját — így pl. a tapolcai járás nemzetőreit — átvezényelték a Muraközbe, ép a Ráckanizsa — Muraszerdahely — Kottori vonalon helyezték el őket. A nemzetőrök őrállomásai és őijáratai éjjel-nappal igyekeztek szemmel tartani a legfontosabb muraközi útvonalakat.60 A zalai nemzetőrök között tábori papként 57 MOL H 103. Nem ikt. fogaim. Csány dátum nélküli fogalmazványa két változatban is fennmaradt. A Zanini gyalogosok 1848. máj. 31. és júl. 1. közötti, légrádi elszállásolási jegyzéke: ZML Séllyey es. lt. Séllyey László hiv. ir. 1848. 58 MOL H 103. Miniszterek levelei. Belügyminiszter 13.; Aradi Péter 6.; Szőcs Sebestyén 77. 59 MOL H 103. Nem ikt. fogaim. Csány Csáktornyán, június 5-én kelt fogalmazványa Anacker kapitányhoz.; Aradi Péter 7.; Szőcs Sebestyén 87. 60 ZML ÁB ir. 1848:1247. (Oszterhueber József helyettes alispán jelentése a megye bizottmányához, Nagykanizsa, 1848. júl. 12.) OL H 103. Zala megye levelei 74. (Gábelics Imre jelentése Csányhoz, Krisovec, 1848. júl. 12.), 81. (Séllyey László jelentése Csányhoz, Alsódomború, 1848. aug.
