Századok – 1998

Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293

A MURAKÖZ 1848-BAN 305 mutatott magyar hazája eránt, mint most, és ezen rokonszenvénél fogva kívánta magát leginkább nemzeti őrök közé iratni".4

2 Csáktornya mezőváros május 6-án Zala megyéhez folyamodott, hogy tekintettel Horvátország vezetőinek szándékára, miszerint a muraközi járást „magokhoz szívni s egybesítetni óhajtják", célszerű lenne a horvát törekvés biztosabb megakadályozására, valamint Muraköz horvát ajkú és „perlekedésre ingerlő" népének megnyugtatására, ha a Muraközben ideiglenes törvényszéket alakítanának, és annak székhelye Csáktornyán lenne.43

Csáktornya kérvénye nyitott kapukat döngetett: Zala megye állandó bizottmányának első, május 9-i ülése — tekintettel az úriszékek megszűnésére, az 1848:11. tc. 3. §-a alapján — hat kerületi törvényszék felállítását rendelte el, az egyiket éppen Csáktornyán. A csáktornyai törvényszék néhány héten belül megkezdte tevékenységét, Muraköz népe pedig — a Pesti Hírlap tudósítója szerint — felette örvendett, hogy megszabadult az uradalmi bíráskodástól.4

4 Május elején a muraközi járás tisztviselői egy petíció készítését és kinyomtatását tervezték, melyet aláírtak volna a muraközi helységek elöljárói is. A tervezett petíció — a Pesti Hírlap értesülése szerint — Zala megye régi kívánságát, Muraköznek a zágrábi egyházmegyétől való elválasztását szorgalmazta volna, de azt sem tudjuk, hogy egyáltalán elkészült-e.4

5 Zala megye állandó bizottmányának május 15-i ülése, afeletti aggodalmában, hogy a horvátországi nacionalisták a muraközi járás horvát ajkú lakosságát „a nemzetiség s magyar nemzet ellen izgatni, s külömbféle kecsegtetésekkel magokhoz ámítgatni már megkezdették", a további bujtogatást és Muraköz hirdetett elszakítását megelőzendő, a muraközi járásba egy fiók-bizottmányt nevezett ki. A bizottmány elnöke a csáktornyai uradalom földesura, Festetics Tasziló gróf lett, az érdemi munkát azonban az alelnök, a muraközi járás egykori, köztiszteletben álló és nagy tekintélynek örvendő főszolgabírája — a hivatalban lévő Séllyey László főszolgabíró apja — Séllyey Elek, a kőszegi kerületi tábla bírája végezte. A bizottmánynak tagja volt még a muraközi járás tisztviselői kara, néhány mezőváros és község bírája, egy lelkész, és több befolyásos muraközi magyar nemes. A bizottmány feladata az volt, hogy Csány kormánybiztossal együttműködve megakadályozza a muraközi járásban az „ármánykodó illír párt" hitegetéseinek vagy nyílt erejének betörését. Ennek érdekében a határszélre őröket kellett állítaniuk, hogy le tudják tartóztatni a gyanús, és „a nép izgatására erányzott hirdetményeket terjeszteni kívánó egyéneket".46 A fiók-bizottmány, tagjainak nem kis feladatot jelentett a horvátországi illír párt magyarellenes propagandájának ellensúlyozása. Június 3-án írta pl. Bogdán György alszolgabíró az alispánnak, hogy napjait jórészt a csáktornyai fiók-bizottmány vég-42

ZML ÁB ir. 1848:923.; Degré Alajos: Zala megye központi közigazgatása 1848-ban. Zalai Tükör 1974. 1. köt. 51.; A csáktornyai nemzetőrség gyakorlatairól: P H. 1848. máj. 23. (63. sz.) 467.; A légrádi nemzetőrök összeírása: ZML A katonaság és nemzetőrség ellátására vonatkozó iratok 1848. 43

ZML ÁB jkv. és ir. 1848:511. 44

ZML ÁB jkv. 1848:4.; P H. 1848. máj. 26. (66. sz.) 479; Zrínyi Károly: Csáktornya monográfiája. Csáktornya, 1905. 105.; Glavina Lajos, a csáktornyai kerületi törvényszék elnöke június 14-én egy írnok kinevezését kérte, mert társai nem győzték a munkát. (ZML ÁB ir. 1848:1182.) 45

ZML Séllyey es. lt. Gábelics Imre alszolgabíró levele Séllyey Lászlóhoz, Krisovec, 1848. máj. 4.; P H. 1848. máj. 26. (66. sz.) 479. 46

ZML ÁB jkv. és ir. 1848:168.; Kring Miklós 61.; Degré Alajos 1974. 53.