Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
A MURAKÖZ 1848-BAN 301 integritását is veszélyeztetve látták a horvátországi illír párt agresszív magatartása által, ezért az első perctől fokozott érzékenységgel reagáltak a Horvátországban tett magyarellenes lépésekre. Amikor 1842 nyarán tudomást szereztek arról, hogy Haulik György zágrábi püspök —• egyben megbízott horvát bán — pénzzel segítette a Zágráb megye tisztújításán véres összetűzés útján hatalomra kerülő, és a magyar nemességet onnan kiebrudaló illír pártot, az ügy kivizsgálását, a felelősök megbüntetését, valamint a túrmezei magyar nemesek jogainak helyreállítását követelték az uralkodótól.29 Az uralkodóhoz címzett feliratukban panaszt tettek Haulik ellen is: „a zágrábi püspök, mint akinek egyházi megyéjéhez vármegyénk egy nevezetes része, úgymint az úgynevezett muraközi járásunk tartozik, az illír párt eránti kitűnő kedvezésből, s ennek terjesztése iránti hajlamból egyházi megyéjéhez tartozó, de kebelünkben létező lelkészeket az illír literatúra, s ezáltal az illírizmusnak előmozdítására kívántató segedelempénzeknek adására pásztori levelekben serkenti, sőt törvényeink rendeléséről annyira megfelejtkezik, hogy a magyar királyi helytartótanács kinevezésétől függő goricsányi plébániára egy tiszta horvát ajkú, a magyar nyelvből mit sem értő lelkészt kineveztetés végett terjesztett elő." Zala megye közgyűlése kérte az uralkodót, hogy a püspököt tiltsa el magyarellenes tevékenységétől, egyúttal pedig felelevenítette a régi kívánságot is: „mivel a megyei rendek mélyen érzik azt, hogy a nemzeti nyelvnek terjesztésére s a nemzetiségnek előmozdítására a lelkészek ha akarnak, mennyit tehessenek, ha pedig akadályul szolgálni kívánnak mekkora gátot tehessenek, azért meg vannak győződve, hogy a zágrábi püspökségtül függő horvátok közt nevelt, s nagyrészben közöttük született lelkészek a magyar nemzetiségnek s nyelvnek terjesztésén munkálódni sem nem akarnak, sem akarni nem fognak. Valamint tehát már előbb, úgy a jövő ország gyűlésén is a muraközi járásnak a zágrábi megyétől leendő elszakasztatását, és a szombathelyi egyházi megyéhez csatoltatását követeik által szorgoltatni most eleve elhatározzák."30 Zala megye 1843 tavaszán valóban országgyűlési követutasításai sorába iktatta Muraköz elcsatolásának ügyét. Követeinek azt is előírta, hogy igyekezzenek kiharcolni, miszerint az iskolákban a tanítás nyelve magyar legyen, a népiskolák pedig olyan vidékeken, ahol a nép még magyarul nem tud, a magyar nyelvet legalább „rendes tanulmányi szakká" tegyék.3 1 Muraköz kérdésével azonban az országgyűlés nem foglalkozott, a továbbiakban pedig Zala is tehetetlennek bizonyult, és a megye integritását Horvátország felől fenyegető veszélyhez képest csupán jelentéktelen ügyekkel foglalkozott. így pl. amikor az anyagi jellegű visszaélései miatt feljelentett alsódomborúi plébános esetében elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a plébános elhanyagolja a magyar nyelv oktatását is, Zala megye 1846. március 2-i közgyűlése az egyházlátogatások elvégzésére szólította fel a zágrábi püspököt, és utasításul kérte adatni a lelkészeknek, hogy a muraközi nép „magyar nyelvben való képzésére s ahhoz való szoktatására" mind az elemi iskolákban, mind a polgári életben, mind pedig az egyházi szertartások 29 ZML kgy. jkv. és kgy. ir. 1842:2144-2145.; Világ 1842. aug. 24. (68. sz.) 555., aug. 27. (69. sz.) 563.; P H. 1842. aug. 28. (173. sz.) 610.; Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. (Zalai Gyűjtemény 30.) Zalaegerszeg, 1990. 31-33. 30 ZML kgy. jkv. és kgy. ir. 1842:2145. 31 ZML kgy. ir. 1843:1007. (A követutasítás 10. és 44. pontja); P H. 1843. április 23. (241. sz.) 268., április 30. (243. sz.) 287.
