Századok – 1998

Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293

A MURAKÖZ 1848-BAN 295 Zala megye nem nemes népességének 1844-es összeírása szerint a muraközi járás 7 mezővárosának és 96 falvának 6526 házában 7372 család, összesen 52 216 fő nem nemes, 26 184 férfi és 26 032 nő élt. A 13 490 felnőtt férfiból a tisztviselők és előkelőbbek közé 83, a polgárok és kézművesek közé 860, a nemesek szolgái közé 411, aparasztok közé 3165, a zsellérek, kertészek és egyéb lakosokközé pedig8971 fő tartozott.9 Egész Zala megye legtermékenyebb vidéke Muraköz keleti, síkvidéki jellegű része volt. Itt főként rozst és kukoricát, valamint kölest és hajdinát, míg a járás nyugati részében inkább lent termesztettek. Nyugaton, a Stájerországból átnyúló hegyvonulatok és dombok lankáin nagy mennyiségű és jó minőségű bor termett. Különösen jellemző volt Muraközre a dohánytermesztés. Nemcsak Fényes Elek, de a zalai kortársak is kiemelték, hogy a „köznép közt legnagyobb szorgalmat lehet észrevenni a Muraközben".1

0

Az 1833-1836-os reformországgyűlés tárgyalásai során, az úrbéri örökváltság mellett érvelve, a liberálisok előszeretettel hivatkoztak Muraköz példájára, arra, hogy a Festetics György által 1793 és 1796 között megkötött örökváltság-szerződések nyomán felszabadult tizenegy muraközi település virágzásnak indult.1

1

Az 1834. november 10-i országos ülésen Deák Ferenc, Zala megye követe kijelentette: „megyénkben is, aMurának és Drávának partjain néhány községek örökös megváltás által felszabadulva, gondosan mívelt kies termőkertté varázsolták határaikat, náluk a jobb földnek holdja most is 2-300 pengőforinton árultatik, holott a közel vidékeken még a közterheket nem viselő nemesi birtoknak ára sem halad meg holdanként 40-50 pengőforintokat. Náluk a népesedés, faluk nagysága, csinossága, s a lakosok vagyonossága folyvást növekedik, náluk csak gondos iparkodást, s az ebből származott jólét kedvesen meglepő képét láthatni."12 Később azonban a Festetics család — látva e községek előnyösebb helyzetét — pert indított, hogy megsemmisíttesse az örökváltság-szerződéseket. Évtizedekig folyt a pereskedés, amelyben Zala megye is a parasztok pártját fogta, így a 11 muraközi település szabad állapotban érte meg az 1840. évi önkéntes örökváltsági törvény életbe lépését. Az uradalom további pereskedésének a helytartótanács 1846. június 23-án kiadott leirata vetett véget, miután az uralkodó helybenhagyta a majd fél évszázados gyakorlat által is megerősített örökváltság-szerződéseket.1

3 Zala megye településeinek 1831-ben készített leírása (útleírás)1

4

alapján azt állapíthatjuk meg, hogy Muraköz mezőgazdasága, és az itt élők életszínvonala is meghaladta Zala más területeinek fejlettségi szintjét. Muraköz horvát lakossága életkörülményeit, anyagi viszonyait tekintve nem érezhette magát hátrányban a környékbeli magyar lakosság nem nemes tömegeihez képest, sőt az örökváltság-szerződések révén némi előnyre is szert tehetett. Talán ezzel is magyarázható, hogy ilyen módon, kifejezetten egzisztenciális okok miatt nehezen verhetett gyökeret a muraközi horvátok körében az 1840-es években a zágrábi nacionalisták „illír" propagandája. 9 ZML Zala megye nem nemes népességének összeírásai. Járási összesítők, muraközi járás, 1844. 10

Fényes Elek: Magyarország leírása. II. rész. Magyarország részletesen. Pesten, 1847. 79-90. 11

Barta István: Korai örökváltság-szerződések. Agrártörténeti Szemle 1961. 1. sz. 94-106. 12

Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei. Bp., 1882. 1. köt. 103. 13

ZML Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai (kgy. ir.) 1846:1514.; Barta István 101. 14

Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. (Zalai Gyűjtemény 23. sz.) Zalaegerszeg, 1986. 70-71., 115-119., 152-156., 158-167.