Századok – 1998
Figyelő - Bálint Csanád: Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről I/231
238 FIGYELŐ Sátorábrázolás ? A nyelvész és a régész által használt adatbázisok és szakirodalom különbö- , zőségére jó példa az is, ahogyan R. G. a 2. korsó talpán levő, eddig általában I tamgának tekintett karcolt rajzot sátor-ábrázolásnak gondolja s azt a Radziwill(ismertebb nevén: Königsbergi) Kódexben ábrázolt, Aranyhorda kori kun sátrakkal hasonlítja össze (p. 34.). E kódex eredetijét 1205-ben zárták le, a hivatkozott kiadás a 15. sz. végén készült,23 ami a régészetben alkalmazott módszereket figyelembe véve az említett nagyszentmiklósi rajz értékeléséhez — súlyos időrendi okból — teljesen irreleváns analógia. R. G. ezt az összehasonlítást az ötlet alátámasztására elegendőnek látja, s adósunk marad a nagyszentmiklósi rajz elemzésével, a kora középkori steppei népek sátraira vonatkozó forrásadatok és ábrázolások áttekintésével,24 valamint az állítása bizonyításával. i Mindenekelőtt azt kell megjegyezni, hogy eddig a 2. sz. korsó fenekén levő bekarcolással kapcsolatban mindig, mindenki a Hampel J. Alterthümer-ében közölt rajzot használta vagy másolta.2 5 Ezért hát amikor R. G. a saját megfigyelése alapján a szóban forgó könyvben egy teljesen újat tesz közzé s ad annak teljesen újszerű értelmezést, akkor először is jó lett volna megtudnunk tőle, hogy szerinte miben áll a Hampel J. által közölt rajz pontatlansága, s vajon miként kell megítélni azt a — mind a Hampel, mind a Göbl által közöltektől — meglehetősen eltérő rajzot, melyet nemrégiben Erdélyi I. szintén az eredeti tárgyon végzett vizsgálata , alapján készített?2 6 Az utóbbit szemlélve a bekarcolt rajz még csak nem is emlékeztet semmilyen sátorra sem, ami jól mutatja, hogy az ilyen típusú kérdések esetében mennyire nem elegendő a könnyen szubjektívnek minősíthető rajzokra támaszkodni, hanem elengedhetetlen a fényképekkel történő dokumenl áció is. Ha pedig valaki valóban a nagyszentmiklósi kincs korabeli sátrak környékén kíván körülnézni, akkor az előbbihez korban, régióban és főleg kulturálisan közelebb álló analógia is a rendelkezésére áll. Ezek közül a legfontosabb egy agyagból készült jurta-modell, mely a dunai bolgárok területén, a két 9. századi temetőjéről jól ismert Devnja-n, a rómaikori Marcianopolis amfiteátrumától E-ra egy kora középkori ház betöltésében látott napvilágot.2 7 Kora a rétegviszonyok miatt egész < pontosan nem állapítható meg (feldolgozója szerint „protobulgár", azaz 8-10. sz-i, 23 A miniatúráról ld. O. I. Podobedova: Miniatjury russkich istoriceskich rukopisej. Moskva 1965, 49-101; az ábrázolások legújabb értékelése ld. G. Vagner: Rus' i kocevniki v batal'nych miniatjurach Radzivilovskoj letopisi. in: Novoe v srednevekovoj archeologii Evrazii. red.: V В. Kovalevskaja. Samara 1993, 50-57. 24 Ezekkel a kinccsel kapcsolatban említett munkámban röviden foglalkozom. 25 Kitűnő, nagy méretű fényképét ld. Florescu - Miclea Fig. 143. 26 Erdélyi 31, Fig. 1. 27 R. Rasen: Model na jurta ot Devnja. Archeologija (Sofija) 1976/1, 39-45; D. II. Dimitrov: Varna i blizkata i okolnost prez VII-IX v. Izvestija na Narodnija Muzej 33 (Varna 1982) 59. A modellen látható ábrázolás vallástörténeti értékelésére tett kísérletet ld. Z. T. Aladzov: Die Religion der heidnischen Protobulgaren im Lichte einiger archäologischer Denkmäler. Praehistorische Zeitschrift. Berlin 60, 1985, 81, Abb. 11. A lelet V Besevliev alapvető monográfiája (Die protobulgarische Geschichte der bulgarischen Geschichte. Amsterdam 1981. Taf. 8a, Abb. 22a.) és népszerű összefoglalások révén is jólismert, pl.: Istorija na Bâlgarija. I. Sofija 1981, 81, Fig. 4; rajza benne van a bulgáriai grafittikról készült, írástörténészek számára nélkülözhetetlen monográfiában is: D. Ovcarov: Bâlgarski srednovekovni risunki-grafiti. Sofija 1982, 118; Tab. CXV:2.
