Századok – 1998
Kisebb cikkek - Olajos Teréz: Egy felhasználatlan forráscsoport. A 11. századi magyar–bizánci kapcsolatok történetéhez I/215
218 KISEBB CIKKEK chos és felesége, Zoé zománcképével díszített pompás aranykorona érkezett Magyarországra, amelyet 1042-1050 között készítettek Konstantinápolyban a császári ötvösműhelyben.2 0 Nem lehetetlen, hogy Andrást éppen ezzel koronázták királlyá,2 1 vagy felesége, az orosz Anasztázia kapta azt ajándékul.2 2 Azt a tényt, hogy orosz katonai kísérettel is megerősítve sikerült Andrásnak megszereznie a magyar trónt,2 3 és Konstantinos Monomachost orosz csapattest is támogatta az ellene lázadó Leó Tornikiosszal szemben, a történettudomány Bölcs Jaroszláv kijevi uralkodó, valamint a magyar király illetve a bizánci császár között kialakult szövetségesi viszony bizonyítékaként értelmezi.2 4 Ugyanígy, abizánci-magyar barátság egyik jelét kell látnunk a Kyrülos vezette magyar csapattest calabriai jelenlétében is. 2. A nemrégiben közzétett 1053/1054-ből kelt oklevél egészen új fényt vet két, korábban ugyancsak André Guillou által publikált okmány, illetve okmányrészlet történeti vallomásértékére is. 20 Ld. mindenekelőtt Bárányné Oberschall Magda: The Crown of the Emperor Constantinos Monomachos. Budapest 1937; Kádár, Z.: Quelques observations sur la reconstruction de la couronne de l'empereur Constantin Monomaque. Folia Archaeologica 16 (1964) 113-124; Moravcsik, Gy.: Byzantium and the Magyars. Budapest 1970. 62-64; Oikonomidès, N.: La couronne dite de Constantin Monomaque. Travaux et Mémoires 12 (Paris 1994) 241-262. 21 Ld. pl. Makk: i. m. 25. 22 Ld. pl. Bogyay, Th.: Moravcsik Gy., Bizánc és a magyarság (rec.): Byzantinische Zeitschrift 48 (1955) 392. 23 Gombos, A. F.: Catalogue fontium históriáé Hungaricae I. Budapest 1937. 99; Makk: i. m. 23. 24 Ld. feljebb a 18., 19., 23. jegyzetekben idézett munkákat. 25 Guillou, A.: Le brébion de la métropole byzantine de Région (vers 1050). Corpus des actes grecs d'Italie du Sud et de Sicile. Recherches d'histoire et de géographie 4. Città del Vaticano 1974. Az okmány datálásáról ld. p. 5-8. Az egyik okmány a calabriai Rhegionban (a mai Reggio di Calabriában) székelő metropolita 1050 körül összeállított és eredeti pergamentekercsen fennmaradt brebionja (birtoknyilvántartása).25 Az okmány 229-245. soraiban a Negyven Szentekről elnevezett öregek otthonának (gérokomeionnak)2 6 a földjei vannak felsorolva, s itt a 240. sor így szól: „Ungros birtoka, amely szőlőt foglal magába és mintegy két modios nagyságú földet" (, fleteron proasteion tou Ouggrou echon ampelion kai chórapheion hősei chóréseós modión b' ".27 A másik idetartozó forrás egy 1076/1077-es keltezésű adásvételi szerződés,2 8 amelyet a calabriai (a mai Catanzaro közelében fekvő) Mesiano helység jegyzője állított ki.2 9 Az oklevél szerint Bonophiléntől Konstantinos Stoileitanos egy nomismáért, azaz egy bizánci aranyért egy három modios nagyságú földet vásárolt. Az okirat a birtok határának a leírásakor a következő fordulatot használja: „az Ugrosénak mondott föld" (tó chórapheion ... tó epoilegómenó tou Ougrou").3 0 Az itt szereplő Ugru minden 26 Egy 1457 októberében keltezett hivatalos egyházi irat említi Rhegium (Reggio di Calabria) egyháztartományában, a székhely közelében található Negyven-Szentek monostorát. Nagyon valószínű, hogy az azonos nevű és nem közkeletű elnevezésű monostor és öreggondozó összetartozott; vö. Guillou: Le brébion 44. 27 Guillou: Le brébion 179. Guillou francia fordításában (p. 46): „Domaine d'Oungros: une vigne, un champs d'environ 2 modioi." 28 Guillou, A. : Les actes grecs de S. Maria di Messina. Istituto Siciliano di Studi Bizantini e Neoellenici. Testi e monumenti. Testi 8. Palermo 1963. 44-46. 29 Az 1076/1077-es keltezésű eredeti okmánynak egy valószínűleg XII. századi másolata maradt fenn a párizsi Bibliothèque Nationale kézirattárában őrzött palimpszesztus pergamenlapján (Codex Parisinus Graecus Suppl. 1315, 10); vö. Guillou: Les actes grecs 41-42, 44. 30 Guillou: Les actes grecs p. 46 vv. 3-5. Az „о" és „ó" felcserélése tipikus a korabeli vulgáris görögben; vö. feljebb 5. jegyz.
