Századok – 1998
Kisebb cikkek - Olajos Teréz: Egy felhasználatlan forráscsoport. A 11. századi magyar–bizánci kapcsolatok történetéhez I/215
KISEBB CIKKEK 215 téren is meglehetősen aktívan működött, és erről éppen úgy tudósítanak az ókori források, mint társadalmi nézeteiről. Olajos Teréz EGY FELHASZNÁLATLAN FORRÁSCSOPORT A 11. századi magyar-bizánci kapcsolatok történetéhez 1992-ben került ki a nyomdából évtizedünk egyik legjelentősebb magyar történeti forrásgyűjteménye, a „Diplomata Hungáriáé Antiquissima" I. kötete GyörfEy György főszerkesztésében. Célkitűzése minden olyan okmányszerű kútfő, illetve kútfőrészlet közlése volt, amely 1000 és 1131 között íródott és a magyar történelemről vall. A forrásgyűjtemény azonban sajnos - vagy más oldalról nézve örvendetes módon - egy ponton már megjelenése évében túlhaladottá vált, kiegészítésre szorul. Nem tartalmazhatott ugyanis egy korábban kiadatlan 1053/1054-es keltezésű hiteles oklevelet, holott annak magyar történeti forrás mivolta minden kétségen felül áll. A görög nyelvű diplomát a spanyol Medina hercegi család archívuma őrzi Sevillában, és munkatársával, Christine Rognonival André Guillou párizsi professzor tette közzé 1992-ben.1 A külföldi kutatók, így a publikáló franciák számára is ez a pergamen csak egy a több ezer bizánci oklevél közül. Nekünk magyaroknak azonban a dolog természeténél fogva sokkal több ennél: a népünk múltjára fényt vető gyér középgörög okmányanyag örvendetes és jelentős gyarapodása. Magam ehhez képest egy Leuvenben megjelent cikkemben korrektúrajegyzet formájában azonnal utaltam röviden az új forrás tanulságára.2 Magyar történészek figyelmébe azonban jelen írásommal ajánlom az újonnan hozzáférhetővé vált kútfőt és az abból levonható tanulságokat, amelyek más források helyes értelmezését is elősegítik s gyarapítják all. századi magyar-bizánci kapcsolatokra vonatkozó ismereteinket.3 1. Az oklevél paleográfiai, nyelvi sajátosságait valamint az egyházi alapítólevelek sorában elfoglalt helyét a francia kutatók kifogástalanul megállapították, ehhez nekem hozzátennivalóm nincs. Ahol a kiadáshoz csatolt fotókópia olvasható volt, ellenőriztem a közzétevők olvasatainak helyességét, és egyetlen „te" kötőszócska kihagyásától eltekintve mindenütt helytállónak kellett azt találnom.4 Az oklevelet egy Kyrillos nevű férfi adta ki, illetve látta el kézjegyével, aki „a 1 Guillou, A. - Rognoni, Ch.: Une nouvelle fondation monastique dans le thème de Calabre (1053-1054). Byzantinische Zeitschrift 85 (1991/1992) 423-429; az oklevél szövege: p. 423-424, facsimile: Tafel XVI. 2 Olajos Th. : Source byzantine inobservée concernant la protohistoire du peuple hongrois. Philohistôr. Miscellanea in honorem Caroli Laga septuagenarii édita ab A. Schoors et R Van Deun (=Orientalia Lovaniensia Analecta 60). Leuven 1994. 441. 3 Jelen cikk a Szegeden 1995. október 30-án „Egy történelmileg kevéssé használt forráscsoport a magyar-bizánci kapcsolatokról Szent István és I. András idején" címmel elhangzott habilitációs előadás bővített változata. Az érvelés egy része szerepelt a „Contribution à l'histoire des rapports entre Constantin Monomaque et le roi hongrois André Ier" címmel a XIX. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszuson 1996. augusztus 22-én Koppenhágában elhangzott előadásban. Ld. Byzantium - Identity, Image, Influence. XIX International Congress of Byzantine Studies (Copenhagen, 18-24 August, 1996). Abstracts of Communications. Edited by Karsten Fledelius. Copenhagen 1996. No. 1316. 4 A kapcsoló kötőszó elmaradása azonban semmit sem módosít a szöveg értelmén.