Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
A POZSEGAI KÁPTALAN HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE 1353-IG 7 eredetiben fennmaradt ügyvédvalló oklevelén2 8 kívül jóval többet állíthatott ki a káptalan, csak Pál országbírónak a rudinai apátság kegyurasága körüli perben kiadott ítéletlevele négy ilyet említ.2 9 Az oklevelekben szereplő birtokok értéke nagy szóródást mutat, nincs megszabva, hogy milyen értékig adhat ki a káptalan hiteles oklevelet.3 0 1282-ben Roland bán fiai Máté és Rátold a már korábban 145 márkáért zálogba adott Goloua és Pethna Pozsega megyei birtokaikat, amelyen egy lakótorony (cum turri sive castro) is állt, nem tudván kiváltani, 400 márka dénárért eladták a káptalan előtt.31 A birtokjogi ügyekben az írásbeliség elterjedését mutatja viszont, hogy 1315-ben már egy márkát érő földdarab eladását is szükségesnek érezték oklevélbe foglalni.3 2 A bevallásokat a káptalan székhelyén kellett megtenni, kivételes esetekben azonban a káptalan tagjai szálltak ki a bevallás felvételére. 1281-ben Jakab fia Bertalan mester betegsége miatt nem tudott a káptalan előtt megjelenni, s Natus őrkanonokon keresztül tett bevallást Paca Valkó megyei birtokának eladásáról.33 Az utazás megpróbáltatásai és veszélyei miatt az asszonyok kérhették, hogy ne kelljen a távoli hiteleshely előtt megjelenni, hanem a hiteles ember keresse fel őket. A káptalan, úgy látszik, nem nagy lelkesedéssel tett eleget az ilyen kéréseknek, mert Benedek comes fia Tamás mester felesége korábbi, elhunyt férje után járó jegyajándéka és hitbére átvételének igazolása miatt kétszer kellett kérnie emberén keresztül a káptalant, hogy küldjön ki hozzá két kanonokot, vagy három alkalmas személyt, míg Mihály kántor és István kanonok felkereste őt.34 Jelentések A pozsegai káptalan a magánjogi oklevéladás mellett a király és más hatóságok megkeresésének is eleget tett. A 13. század közepére már nem csupán a perek lezárásánál jelentkezik az írásbeliség, hanem az ítélethozatalt megelőző fázisokban is. Országosan az 1250-es években tűnnek fel az első mandátumok, s velük párhuzamosan a relatiok.35 Az első királyi mandátum küldése jelzi, hogy a királyi hatalom de facto elismeri a szóban forgó egyház oklevéladó tevékenységét, továbbá azt is mutatja, milyen rangnak örvendett az adott egyház az udvarban, illetve a királyi kancellária tagjai előtt. Másrészt a távoli egyházat közelebb hozta a oklevéladás az írásbeliség központjaihoz, lehetőséget teremtve ezzel az újabb írástípusok, oklevélformulák megismeréséhez. Növelte a káptalan rangját is, ha egyenesen a királytól, vagy valamelyik nagybírától kapott megbízást. 28 DL. 76430. 29 Sm. XI. 510-4. 30 Egyedül a jászéi konvent hiteleshelyi tevékenységénél ismert ilyen szabályzás. IV Béla 1255-ben elismeri, hogy a konvent 100 márkáig adhat ki oklevelet. Tóth Szabó P: A jászéi konvent mint hiteleshely a középkorban, in: Turul 21 (1903) 111.; RA. 1062. 31 1282. Sm. VI. 418-9. 32 Sm. VIII. 403^. 33 Sm. VI. 398. 34 A. I. 157-8. Egyetlen egyszer fordul elő még hasonló eset, 1332-ben egy birtokcserénél az egyik érdekelt felesége beleegyezésének meghallgatására Péter kántort küldték ki. DL. 99937. 35 Guoth K.: Az okleveles bizonyítás kifejlődése Magyarországon. Budapest 1936. 53.
