Századok – 1998
Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129
A HONFOGLALÓ MAGYAROK MŰVÉSZETE 149 oxusi kincs tálján három vonal osztja a belső teret, a Tomiz-i kincs tálján a keret szív-elemeiben 2-2 vonalkán található a 3-3 köröcske. A tálat 7-8. századi iráni készítménynektartja Darkevics.15 1 Hasonlóképpen három ponttal záruló vonalak díszítik az Ermitázs egyik későszaszanida táljának keretelését is.15 2 Kőfaragványon 8. századi szíriai oszlopfőkön bukkan fel,15 3 majd rendkívül gyakran Szamarrában különböző variációkban, stukkón és faragott gerendákon.15 4 A sor folytatható a szamarrai hatást mutató emlékekkel: a Benaki Múzeum (Athén) kuli feliratos fa frízén, amelyet 10-11. ..századi Fatimida munkának tartanak, a kairói al-Ahzar mecsetben az imaterem kiblafal stukkóján (10. sz.),15 6 sőt a távoli Isfahan-i Nagymecsetben is, a déli kupola pillérpárja feletti stukkón.15 7 Végül e motívum felhasználásának utolsó állomása a nyugat-európai miniatúra festészet, ahová a kufikus írás utánzásával, de csak ornamentika szerepben ismét feltűnnek a kis köröcskék, néha térkitöltő vonalak végén is.15 8 A párhuzamokat ez esetben is tovább lehetne sorolni, de az eddigiekből is látható, nem valami speciális szogd és magyar sajátosságról van szó. így nincs is etnikus jellege. Legfeljebb más jegyekkel együtt lehet érdekes a feltűnése. A magyar emlékeken a legkorábban a szubbotici lelet öweretein fordul elő, a keretelés pálcatagjain l-l ponttal lezárt rövid vonal formájában, és az emberalakok vállánál, a ruharedők ábrázolására.15 9 Ez a forma, tehát a vonal végébe beütött pont a szogd edényeken is megtalálható, a Marsak-féle A iskola 8. századi füles bögrém (mégis а В iskolával rokonítja a magyar emlékeket!). A három köröcskével lezárt vonal oly gyakori hazai emlékeinken, hogy nem is érdemes egyenként felsorolni mindet (zempléni csésze, kiskunfélegyházi, szolyvai, tarcali tarsolylemezek, tiszavasvári csüngők stb.). Ez a változat a Marsak-féle В iskolára jellemző. Ezen kívül gyakori nálunk az egy köröcskével lezárt vonal és a magában álló köröcske vagy ezek sora is (beregszászi süvegvég, rakamazi szablya és tarsolylemez, a karosi és galgóci tarsolylemezek stb.). Egy kevésbé gyakori, de azért jellegzetes díszítő motívum a palmettalevelek belsejében levő félkörre állított vonal is. B. Marsak szerint ez az egyik összekötő kapocs a honfoglaló magyar fémművesség és az utemilski tál között. Ez utóbbin a 151 Darkeoic, VP: Hudozesvennij metall Vostoka No. 61. 36-38. 1. t. Darkevic egyik párhuzama a Qasr el-Heir el-Gharbi-i 8. századi Omajjad erőd kaputornyának stukkódíszei között fordul elő, de ott „szívekben" csak 2-2 pont van. Ugyan itt a levelek és rozetták felületét is beszúrt pontok tagolják. Schlumberger, Daniel: Les fouilles de Qasr el-Heir el Gharbi (1936-1938). Syria 20. (1939) 44. t. 1., 47. t. 4. 152 Treuer, К. V - Lukonin, V. G.: Sasanidskoje serebro. Sobranije Gossudarstvennogo Ermitaza. Hudozestvennaja kultura Irana III-VIII vekov. Moszkva 1987. 106. t.: szárnyas ragadozó hátán furulyás nővel 153 Diamand, Maurice: Studies in Islamic Ornament I. fig. 45-46. 154 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck Abb. 159, 160, 198, 152 (faragott fa), Abb. 138. (levelek belsejében), Abb. 139. (indaszárak közt). 155 The Arts of Islam. Hayward Gallery No. 659. 156 Sourdel-Thomine, Janine - Spuler, Bertold: Die Kunst des Islam. Abb. 166-67. 157 Grabar, Oleg: The Great Mosque of Isfahan. London 1990. 25. kép. 158 Erdmann, Kurt: Arabische Schriftzeichen als Ornamente in der abendländischen Kunst des Mittelalters. Abhandlungen der Geistes- u. Soz. wissenschaftlichen Klasse. Jahrg. 1953. No. 9. Wiesbaden. 95. kép. 507. 1. 159 Bokij. N. M. - Pletnyova, S. A.: Zahoronénije sem'i voina-kocovnika X v. v bassejrie Ingula. Sovj. Arh. 1988/2. 5-6. kép 1., 6.
