Századok – 1998
Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129
144 MESTERHÁZY KÁROLY indadíszítésén,9 6 stb. Osztóvonal nélkül, már alig hasonlítva az eredeti motívumhoz, előfordul a törteli szarvasos szíjvég keretelésén,9 7 a soltszentimrei nyereg jobb oldali kápalemezének szélén,9 8 a karosi temető több szíjvégén (Révész pikkelymintának nevezi őket).9 9 Azonos minta a rövid életű abbaszida főváros, Számárrá ásatásánál került elő, és a falakat borító stukkólapok szegélydíszítésén gyakori. Legjobb párhuzamai közül a Herzfeld által No. 94-esnek nevezett mintát mutatjuk be (5. kép).100 Előfordul azonban indák tagolására is (5. kép).10 1 A kalifa palotájában festett-faragott fa gerendák is megmaradtak és a szegélyek festett díszei közt is előfordul.10 2 Hogy ez a szegélyminta hol és milyen anyagban született meg, számunkra nem túl fontos. Az bizonyos, hogy egy 8. századi perzsa selyem töredéken már feltűnik: egy ötszirmú palmetta szárának alulról való indításaként szív alakban veszi körül a leveleket,10 3 akárcsak az anarcsi palmettacsokor szára alul ketté válva keretezi a mintát. Korai ábrázolása kőfaragványon is előfordul. A tak-i bostani egyik sziklafülkét keretezi, amelyben II. Khoszrau (591-628) lovasszobra, helyesebben domborműve látható.10 4 Herzfeld a mintát a babérfüzér csoportba sorolta,105 de elképzelhető, hogy kialakulásában az olyan indák is szerepet játszottak, mint amilyenek a jeruzsálemi sziklatemplom kupolájában is előfordulnak.10 6 A szaszanida világtól távoli vidékek, és jóval későbbi idők művészei is átvették. így megtaláljuk a turkesztáni sziklatemplomok falképein, pl. a közismert Qyzyl-i „tizenhat kardhordozó" barlang boltozatszegélyén.107 Előfordul a Louvre híres Buchtegin szőnyegén (965. körül), ahol az elefántok lábát és ormányát e motívum alkotja, akár csak a magyar hajfonatkorongok állatainak farkát.108 Sőt, a Nagy Károly sírjából kiemelt egyik bizánci selymen is ez a minta alkotja az elefánt ormányát.10 9 Fémedényen is találkozunk ezzel a motívummal: a Freer Gallery of Art arany korsóján (6. kép) a medaillonok alsó felén is 96 Sőregi János: A Déri Múzeum gyarapodása 1943-ban. Déri Múz. Évk. 1943-47. (1948) 8. 97 Posta Béla: A törteli magyar pogánykori leletek. Arch. Ért. 16. (1896) 30-39. 98 Hampel József: Ujabb tanulmányok 25. t. 1. 99 Révész László: A karosi... Ill, 11/50. sír, 144. t. íoo Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck der Bauten von Samarra und seine Ornamentik. Berlin 1923. 34. t. 101 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck... Abb. 12, 40. t. 102 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck... Abb. 184. a. 103 Wilckens, Leonie von: Mittelalterliche Seidenstoffe. Staatliche Museen zu Berlin, Kunstgewerbemuseum. Bestandkatalog XVIII. des Kunstgewerbemuseums. Berlin 1992. no. 14. 104 Herzfeld, Ernst: Am Tor von Asien. Felsdenkmale aus Irans Heldenzeit. Berlin 1920, 36-37. t. 105 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck... 126. 106 Creswell, Keppel, Archibald, Cameron: Early Muslim Architecture I. Oxford 1932. Fig. 90-96. stb. Grabav, Oleg: The shape of the Holy. Early Islamic Jerusalem. Princeton 1992. Fig. 31, 32, 35, 37 stb. 107 Grünwedel, Albert: Altbuddhistische Kultstätten in Chinesisch-Turkistan. Berlin 1912. 108. kép. Más változat a Fig. 399-en, a Maya barlangban. 108 Pope, Arthur, Upham: szerk. A Survey of Persian Art XII. London-New York 1967. 981. t.; Talbot Rice, David: Die Kunst des Islam. Berlin-Darmstadt-Wien 1967. 55-56. 49. kép; Belenizki A. M. - Belaus. D. W; Mittelasien, Kunst der Sogden. Leipzig 1980. 228.; Belenizkij A. M. - Bentovic I. В.: Iz istorii sredneaziatskogo sjolkotkacestva. Sovj. Arh. 1961:2. 66-78. 109 Lessing, Julius: Der Elefantenstoff aus dem Reliquienschrein Karl des Grossen im Münster zu Aachen. Die Gewebesammlung des k. Kunstgewerbe-Musseums zu Berlin. Berlin 1907. 1-8.; Talbot Rice, David: Art of the Byzantine Era. London 1966. 92. kép
