Századok – 1998
Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129
142 MESTERHÁZY KÁROLY és talán a bezdédi. Ezen felül mindenkinek az jut ezekről a palmettákról eszébe, ami csak tetszik. Ez már a művészeti interpretáció kérdése. E művészet kialakulásában a horezmi kálizok részvételét tartottam döntőnek elterjedését pedig nagy részben a magyarsághoz csatlakozott kabarok számlájára írtam. Hozzájuk kapcsoltam egy Felső-Tisza vidéki ötvösműhelyt, az egész ország területére kiterjedő vásár körzettel.7 5 Révész László főleg a karosi temetők elemzésével hozott új megfigyeléseket. Eredményei inkább az egyes tárgytípusokhoz kapcsolódnak, így a tarsolylemezekhez, hajfonatkorongokhoz s az öweretekhez. A lemezes díszek ornamentikájában az életfát látja (anarcsi korong, karosi tarsolylemez), az állatábrázolásokat a pogány eredetmondával (csodaszarvas) értelmezi.76 Ugyanakkor jogos bizonytalanságot is említ a konkrét értelmezésben, nyilván azért, mert a jelképvilágot magyarázó mondavilágunk nem maradt fenn. A régebbi irodalomból elfogadja, hogy a hálómustra előképei a textilek voltak (Fettich), a tarsolylemezek díszítése gyakran szerkezeti elemeket őriz (László, Dienes), a tarsolylemezek díszítése fejlődési sort őriz (Dienes elképzelését), hogy a szogd műhelyhagyományokból vezethető le a palmetták belsejében levő három ponttal lezárt vonal (Fodor), miközben szaszanida hármas pontnak nevezi.7 7 Hét övyeret csoportot különít el, de ezek száma csak a karosi temetőkre érvényes.7 8 A díszítés kivitele és jellegzetességei alapján azonos műhelyben készült tárgyak (szablyák, öweretek, tarsolylemezek) csoportjait különíti el. Számára is egyértelmű a Felső Tiszavidéki ötvösműhely léte, amely mellett más műhelyek működését is valószínűnek látja.7 9 Soron kívül említhetjük M. Schulze-Dörrlamm véleményét, aki a tarsolylemezek fejlődéssorát látszólag egy térképen érzékeltette, a díszítés nélküli, a díszített, de szegélyléc nélküli, és végül a szegélyléces változatig.8 0 Kutatástörténeti áttekintésünk a tarsolylemezek köréről kialakult véleményeket foglalta össze nagy vonalakban. Itt is inkább a növényi ornamensek elemzéseit, magyarázatait tartottuk szem előtt. Számunkra az derült ki, hogy honfoglalás kori fémművességünket még nem vetették alá beható művészeti elemzésnek. Ráadásul erre a feladatra csak a régészetben és művészettörténeti elemzésben jártas kutató vállalkozhat, aki mellesleg a keleti művészetekkel foglalkozik. De addig is meg kell kísérelnünk legalább részfeladatok megoldását. Láthattuk, hogy a különböző elméleteknek gyakran csak ötletek voltak az alapjai. Ezek bizonyítás nélkül, esetenként egy-egy szaktekintélyre való hivatkozással éltek tovább. Ilyennek látom az arab, ill. iszlám művészet hatásának említését (Szőke В.),81 amelyről egy-egy példát felvetve szoktak megemlékezni (Fettich, Csemegi). Máskor prekoncepció alakíthatta a véleményeket. Ilyen az öwereteken megfigyelhető friss minuszinszki hatás (Fettich nyomán László, 75 Mesterházy Károly: A Felső-Tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje. Agria 25-26 (1989-90) 235-72.; Uő.: A honfoglaló magyarok ötvössége. Magyar Ötvös 1989. jan. 5-8. lap.; Uő.: A honfoglaló magyarok művészete. Ungvár, s. a. 76 Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Miskolc 1996. 82-88. 77 Révész László: A karosi... 133, 148. 78 Révész László: A karosi... 131. 79 Révész László: A karosi... 132. 80 Schulze-Dörrlamm, Mechthild: Untersuchungen zur Herkunft der Ungarn zum Beginn ihrer Landnahme im Karpatenbecken. JRGZM 35 (1988) 417-21. -ч 81 Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Bp. 1962. 59.
