Századok – 1998

Történeti irodalom - Évkönyv ’98 (Ism.: Mucsi Ferenc) VI/1422

TÖRTÉNETI IRODALOM 1423 évre tiszteletre méltó szívóssággal jelentetnek meg. A szerkesztők (Harsányi Iván, Jemnitz János, Székely Gábor) munkáját tekintélyes hazai szerkesztőbizottság és neves szakértőkből álló nemzetközi tanácsadó testület támogatja. Az utóbbiban olasz és orosz, belga és svéd, angol és japán, német és svájci, osztrák és francia, lengyel és amerikai történészek vállaltak szerepet, s közülük többen saját írásaikkal is rendszeresen jelentkeznek az Évkönyvben. A kiadvány nemzetközi ismertségét (és súlyát) növeli a néhány esztendeje International Supplement címmel indított idegen (angol, német, francia) nyelvű melléklet is, amelyben a nemzetközi munkásmozgalom történetének ismert szakértői közölnek tanulmányokat, szakértői tanácskozásokról készült beszámolókat stb. Az 1998-as Évkönyv bizonyos mértékig eltér a kiadvány megszokott szerkezetétől és tartalmától. Kevesebb az évfordulókhoz kötött cikkek és tanulmányok (s ezzel a történeti jellegű írások) száma, mint korábban; megnövekedett az aktuális munkásmozgalmi események szemléje; új, nem történeti jellegű (önmagában értékes) tanulmány is került bele. Lássuk előbb a kronológiához kapcsolódó írásokat. Kétéves késéssel Rosa Luxemburg születésének 125. évfordulója után tanulmánycsokor méltatja Rosa Luxemburg életművét (Vadász Sándor, Hermann Weber, Erényi Tibor, Jemnitz János, D. James Young írásai), továbbá (Jemnitz János összeállításában) beszámoló ismerteti az 1996. évi varsói nemzetközi Rosa Luxemburg-konferenciát. 1923, a 75. évforduló nevezetesebb munkásmozgalmi eseményeiről három tanulmány emlékezik meg: Az első svédországi szociáldemokrata kormányokról (Martin Grass), az 1923. évi német forradalmi megmozdulásokról (Robert Jevzerov), s a 75 évvel ezelőtti brit parlamenti választásokról (Jemnitz János). Itt említendő — A munkás- és szocialista sajtó történetéből című rovatban — a dán szocialista munkássajtó történetének áttekintése, továbbá a The Social-Demokrat c. brit szocialista elméleti folyóiratról szóló centenáris megemlékezés (mind a kettő Jemnitz Jánostól). Az Életutak rovatban ezúttal az ismertebb szocialista vezetők közül Adéodat Compére-Morel-ről, Domela Nieuwenhuis-ról, Giuseppe Saragatról olvashatunk bőséges „Szócikkeket"; az 1996-ban elhunyt nevesebb munkásmozgalmi személyiségek között pedig Andreas Papandreuról (Harsányi Ivántól), Tran Van Tra, utóbb kegyvesztett vietnámi tábornokról (Philip Rawlinsontól) és Raphael Sámuelról, az oxfordi Ruskin College neves történész tanáráról (nekrológ a The Gardian-ból). Ebben a sorban kiemelkedő írásként szólhatunk a 70 éve született és már 20 esztendeje halott George Haupt-ról, vagyis Haupt Györgyről, a szatmári-bukaresti-párizsi magyar-román-francia történészről készült meleg hangú méltatásról, amely pontos „leltárt" készít a nemzetközi munkásmozgalom neves történetírójának kutatói, oktató és tudományszervezői munkásságáról, publikációiról, további nagyívű terveiről, amelyek már nem valósulhattak meg (Jemnitz János írása). Az Évkönyv nem évfordulós „szemléit" illetően, természetesen, nincs ellenünkre, hogy a történeti események bemutatásán kívül a kiadvány foglalkozik a nemzetközi munkásmozgalom aktuális kérdéseivel, történéseivel is. Itt legfeljebb az arányokon és a mennyiségen lehetne vitatkoznunk, s ennek kapcsán az Évkönyv jellegét kellene pontosabban meghatározni. De lássuk az aktuális szemléket! Ebből a szempontból érdekesek az olyan rovatok, mint például a „Kelet-Európa nyugati szemmel", amelyben különböző nyugati lapokból, kiadványokból idézve bemutatja: milyennek látja a nyugati sajtó Oroszország (benne a munkások) mai társadalmi-politikai helyzetét, lehetőségeit. Hasonló „szemlét" tart Az európai szakszervezeti mozgalom c. rovat néhány írásával is. Köztük különösen érdekes Pécsi Anna írása (a multinacionális cégeknél működő) európai üzemi tanácsokról. Megjegyezzük, hogy ennél a rovatnál nem világos: miért a Le Monde-ot idézi a német szakszervezetek negyedmilliós felvonulásáról (a kormány szociálpolitikai megszorításai ellen). A Dokumentumok rovat lényegében folytatja a „szemlézést": ismerteti a szociáldemokrata tanárok nemzetközi szövetsége tanácskozásait, idézi az ott bemutatott brit munkáspárti képzési és oktatási tervezetet (ami azóta hivatalos kormányzati programmá vált). A rovat interjúkat vesz át a nyugati lapokból Jospin francia miniszterelnökkel, Mario Soaressel, a lelépő portugál köztársasági elnökkel; részleteket idéz Willy Brandtnak az SPD megalakulása 125. évfordulóján (1991-ben!) mondott beszédéből (a „szabadságelvű szocializmus" jövőjéről). Ugyanitt olvasható egy gunyoroshangú írás is a The Times-ból Eric Hobsbawmról, a neves baloldali történészről „A Munkáspárt hazafias prófétája" címmel. A Háttér rovat folytatja J. Halstead: Munkástörténelem. Historiográfiai áttekintés c. munkájának közlését (eddig két nyúlfarknyi részletet publikált; még hátra van a befejező rész; nem érthető a közlésnek ez az elaprózása - két és fél nyomtatott oldalnál talán több is elfért volna a kötetben). Ugyanitt olvasható egy fanyalgó The Times-elemzés Tony Blair programjáról, egy tanulmányrészlet a spanyol szociáldemokrácia válságáról, Andrea Panaccione (az Évkönyvnek írt) elemzése olasz belpolitikai problémákról, Gilles Martinet (egy időben a francia szocialista párt