Századok – 1998

Történeti irodalom - Migrationen und ihre Auswirkungen (Ism.: Tilkovszky Loránt) VI/1407

TÖRTÉNETI IRODALOM 1407 forrás, hiszen, írja a szerző: „ a két kronologikus történetben nem azt kell keresnünk, hogy mi igaz és mi nem, hanem azt, hogy a személyes élményt miképpen mesélik el."(72. o.) A visszaemlékező nők saját maguk alakították írás közben ön-mitológiájukat, a szeretett férfihoz fűződő kapcsolatukból azt hangsúlyozva illetve elhallgatva, amit a visszaemlékezés megírásakor, különböző befolyásoló tényezők hatására fontosnak vagy törlendőnek tartottak. A történetírás új megközelítései közül itt Pető a „narratíva" elemzést választotta. Az utolsó fejezet ihlette a feltűnően narancssárga borítójú könyv elbűvölően pimasz címlapfotó választását, mely az első magyar rendőrnőről készült fényképre esett. 1945 márciusától növekedett meg ugrásszerűen az új, kommunista irányítás alatt álló Belügyminisztérium női alkalmazottainak köre. Ezen emancipációs vívmány ellenére azonban a rendőrség nemi fegyelmi ügyeinek elemzése rámutat milyen kettős értékrend uralkodott a szexuális erkölcs terén, s a rendőrnők és a rendőrök képzésének és alkalmazási területének vizsgálata a két nemmel szemben támasztott különböző szervezeti elvárásokról árulkodik. Ebben az esetben nem feltétlenül a forrás, hanem annak használata nyújt módszertani izgalmakat, hiszen akár adatokról, szövegről vagy történeti leírásról van szó, minden esetben párhuzamba állítódik a két nem hasonló „bűneiért" elszenvedett különböző „bűnhődés", igazolva a nemek szerint differenciált történelem megközelítésének jogosságát. A könyv Függeléke 93 nőszervezetet, egyesületet és szakmai női szerveződést sorol fel az 1945 és 1951 közötti időszakból a Belügyminisztérium Egyesületi Főosztályának nyilvántartása alapján. Ez a megdöbbentően magas szám, mely különösen akkor lenne szembetűnő, ha összehasonlíthatnánk a mai, valószínűleg jóval szerényebb statisztikai adatokkal, előrevetíti, hogy Pető Andreának és nőtörténész kollégáinak gazdag forrásmező áll rendelkezésére. Érdeklődéssel várjuk a szerző következő jelentkezését, s az érdeklődés felkeltésében elsősorban az ő úttörő szerepét kell hangsúlyoznunk. Juhász Borbála MIGRATIONEN UND IHRE AUSWIRKUNGEN Das Beispiel Ungarn 1918-1995 Buchreihe der Südostdeutschen Historischen Kommission, Band 36. Herausgegeben von Gerhard Seewann R. Oldenbourg Verlag, München, 1997. 162 1. MIGRÁCIÓK ÉS HATÁSAIK Magyarország példája 1918-1945 A Délkelet-német Történelmi Bizottság a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével és az Európa-Intézettel közösen Budapesten rendezett konferenciát 1995 szeptemberében a legutóbbi mintegy nyolcvan esztendő magyarországi migrációs mozgalmairól, s ennek anyagát tette közzé e kötetben a Bizottság elnökének, Friedrich Gottas salzburgi professzornak előszavával. A tárgyalandó problematikába Glatz Ferenc megnyitó előadása vezetett be, áttekintve Kelet-Közép-Európa 20. századi migrációs hullámait, s megvilágítva azok társadalmi hatásait. Az első világháború előtti migrációt — kivándorlást a tengerentúlra — gazdasági okok váltották ki, ezzel szemben 1918 után főleg kényszer — (menekülés, elűzés) — következtében került sor jelentős népességmozgásokra. Magyarország megszállt majd elcsatolt területeiről sokan költöztek a trianoni határok közé, majd vissza az 1938-1941 közt visszaszerzett területrészekre, ugyanakkor a helyzetüket bizonytalannak érző nemzetiségiek közül számosan elhagyták az országot. A Délvidékre telepítették át 1941-ben Bukovinából a székelyeket, 1944-ben Magyarország zsidóságának deportálására került sor. A második világháború után az ismét elcsatolt területekről kiutasítottak, illetve lakosságcsere keretében érkezők letelepítése a kitelepítésre kerülő németek és az áttelepülő szlovákok ellenében járt jelentős következményekkel. Mindehhez járult politikai emigrálás 1945-1948 között, tömeges „disszidálás" az 1956-os forradalom leveretését követően. De a határokon át történő migráció mellett figyelmet kell fordítani a belső migráció következményeire is, mint például a városokba áramlás tömeges jelenségeire. A geográfus és demográfus Dövényi Zoltán rendkívül adatgazdag tanulmányban tárgyalta ezután részletesen az 1918-1995 közti migrációs hullámok idő- és térbeli aspektusait. Az 1919-1944,